Az ősz tündöklő szépségei 1. Színes levelek

Nagyon szeretem az őszt. Mielőtt a természet nyugovóra tér, még belead minden elképzelhető pompát a búcsúba. Különösen csendes, napos időben ragyog ilyenkor a természet, a kert. Miért is mondanánk le az utolsó aktív kerti időszak szépségeiről?

Egyetlen évszak sem olyan színpompás, mint az ősz

Nem csak a fák pazar lombruhájában gyönyörködhetünk, hiszen sok olyan cserje, sőt évelő is van, amelyek ilyenkor szintén színes lombbal rukkolnak elő. Sokuk elsősorban nem őszi díszként ismert, ám érdemes felfigyelni rájuk e szerepben is. Különösen kisebb kertekben éri meg közülük választani, hiszen nem igényelnek sok helyet, és tavaszi vagy nyári virágzásuk után ugyanazon a helyen másodszor is felhívják magukra a figyelmet.  Lássunk most egy csokorra valót ezekből a több évszakos növényekből! (A bemutatott képek néhány kivétellel az internetről származnak.)

Bár most nem fákról akarok írni, mégsem állhatom meg, hogy legalább a juharokról szót ne ejtsek. A japán juhar számtalan fajtája biztosan helyet talál magának kisebb kertekben is, hiszen 3-5 méternél nem nő nagyobbra, de egészen törpe változatai is vannak. Legtöbbjük az év folyamán többször is változtatja lombszínét, ősszel pedig elmondhatatlanul pompás levélszínekkel búcsúztatják a kerti évadot. Meleg színeik, amelyek felölelik a sárga, narancs, vörös, piros szinte minden árnyalatát, beragyogják a kertet.

A juharok a japánkertek nélkülözhetetlen elemei

Vékony vesszőik, esetenként színes kérgük, filigrán ágrendszerük télen is látványos. Némelyiknek még tavaszi virágzása is tetszetős. Szépségüket csak megfelelő tenyészhelyen bontakoztatják ki, mert nem igénytelen növények. Félárnyékos, párás helyet, egyenletes nedvességet kívánnak. Tűző napon megéghetnek a levelei. Nagyobb fák, épületek árnyékába azonban bátran ültethetjük őket. Ha eltaláljuk a helyét, sok gondozást már nem igényelnek. Metszeni nem kell őket, időnként egy kis komposztot meghálálnak. Figyeljünk arra, hogy talajuk ne legyen meszes, mert némelyik fajta ezt nem szereti! Kisebb termetű példányait akár nagyobb dézsában is tarthatjuk, még télen is kint maradhat, mert a fagy nem tesz kárt benne.

Lángoló narancsszínű leveleivel hívja fel magára a figyelmet az ecetfa (Rhus typhina). Ez a 3-4 méteresre növő nagy bokor vagy kisebb fa minden évszakban szép. Festői ágrendszere télen is mutatóssá teszi, a nyárról megmaradó bordó termések tovább fokozzák a hatást. Szeldelt, összetett levelei filigrán külsőt, kissé egzotikus megjelenést kölcsönöznek neki a nyár folyamán, de csúcsformáját ősszel éri el. Nehéz szavakkal leírni azt a fényt, ami az őszi díszbe öltözött növényt körülragyogja.

Az ecetfa lángoló narancsvöröse és a nyírfa sárgája feledhetetlenné teszi az őszt

Teljesen igénytelen, jól bírja a szárazságot, ám van egy tulajdonsága, ami kellemetlenné teheti a jelenlétét, ez pedig erős sarjadzása. Ha nem távolítjuk el rendszeresen a tőtől akár több méter távolságra előtörő sarjakat, hamarosan egész erdőnek lehetünk birtokosai. Nyírt gyepen, szoliterként ültetve azonban könnyen kordában lehet tartani, és kertünknek igen látványos eleme lesz egész évben.

Többször említést tettem már a fanyarkáról (Amelanchier). Itthon az utóbbi időben kezdett ismertté válni ez a nagyon kedves, hálás fácska vagy nagyobb cserje. Tavaszi hófehér virágzását nyáron ehető, finom bogyói követik, közben pedig szép zöld levélzetével díszít. Ősszel aztán pompás narancsos-pirosas köntösbe öltözik, feltűnő színfoltot ad. Színes levelei heteken át a fán maradnak.

A fanyarka izzó lombruhája csodás látvány; remélem, jövőre már a mienk is ilyen pompás lesz!

Igénye nem túl sok van: napos hely, mérsékelt vízellátás. Metszeni sem igazán szükséges. Nevelhető bokornak vagy kisebb fának. Tövénél szépen nőnek a tavaszi hagymások, nyári évelők, és az őszi szezonra is gondoskodhatunk színben hozzáillő krizantémokról, aszterekről vagy díszfüvekről, amelyekkel kiegészíthetjük a levélpompát.

Egy másik gyümölcshozó bokrot szintén érdemes dísznövényként is számon tartani. A fekete berkenye (Aronia melanocarpa) 1,5-2 méteresre növő bokor, amelyen a szép tavaszi virágzást követően júliusban érnek a fényes fekete bogyók.

Fekete törpeberkenye fényes bogyója és őszi lombja

Mostanában egyenesen csodaszerként tartják számon a termését, hiszen vitaminokban, ásványi anyagokban rendkívül gazdag. Nyersen fanyar, ám feldolgozva, dzsemként, szörpként kellemes ízű. Hasznossága mellett szép dísze is a kertnek, mivel levelei ősszel ragyogó narancsra színeződnek. A növény nem igényes, napos helyet, jó vízellátású talajt szeret.

A május-júniusban nyíló rózsaloncnak van olyan fajtája, ami vörös lombszínével őszi látványosságnak sem utolsó. Ő a Weigela florida ’Wings of fire’. Küllemre, termetre, igényre nem különbözik az ismert piros virágú fajtáktól, ám őszi lombszínére való tekintettel, ha nincs sok hely a kertben, akkor érdemes őt választani. Jómagam is ültettem egyet tavaly, idén szépen virágzott is, ám sajnos nyár végén valamilyen okból megperkelődtek a levelei, ezért, bár a maradék elkezdett színesedni, azért vele ezúttal nem dicsekedhetek.

Ilyen szép lesz a rózsalonc "Wings of fire" fajtája az évadzárásra

A 'Gold flame' gyöngyvessző pazar lombruhája

Szintén közismert cserje a nyári virágzású gyöngyvessző (Spirea bumalda). Neki is van olyan fajtája, amely látványos őszi lombbal is előrukkol. Sőt,’Gold flame’ fajtája tavasszal narancssárgán hajt ki, majd a nyár folyamán visszazöldül, végül vöröses lesz, mielőtt elhullajtja leveleit. És mindezek mellett még szép rózsaszín virágokat is hoz nyáron. Igazán ajánlható minden kertbe! Sajnos frissen ültetett növényem szintén úgy járt idén, mint az előbb említett rózsalonc, és még több más társa, de remélem ez csak egyszeri eset volt, és jövőre már megerősödnek annyira, hogy nem lesz velük probléma.

A kerti hortenzia virágait érdemes meghagyni elnyílás után: bordósra színeződve szép összhangot alkot a levelekkel

A kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) is nagyon szépek ősszel. Nyáron rózsaszín virágaik bronzos, majd bordós árnyalatot öltenek, ha nem vágjuk le őket elnyíláskor. Leveleik is szépen színeződnek, a zöld levelek elkezdenek pirosodni, és a bordóvá vált virágzatokkal nagyon szép színhatást adnak.

Tölgylevelű hortenzia pazar őszi levélköntöse

A közönséges hortenzia mellett különösen szépen színesednek még a tölgylevelű hortenzia levelei. A cserjés ’Annabelle’ hortenzia levelei pedig sárgára váltanak az ősz beköszöntével.

A bangitáknak (Viburnum) is több fajtája színeződik szépen ősszel. Szintén több évszakos növények, mivel tavaszi virágzásuk nagyon szép, többnek mutatós bogyótermése is van, majd az őszi levélszín után némelyik a habitusával, emeletes ágrendszerével is látványosságot nyújt a téli hónapokban.

Kányabangita levelei és bogyói

A redős bangita szoliternek is gyönyörű emeletes ágrendszerével

A kányabangita (Viburnum opulus) és a redős bangita (Viburnum plicatum) kiemelkedő díszértékű növények. Igényeik átlagos kertben kielégíthetőek: inkább félárnyékos, mint napos helyet, jó vízellátást kívánnak. Elegendő helyet igényelnek, hogy ágrendszerük kibontakozhasson, szoliterként is ültethetőek. Gondozási igényük minimális, metszeni nem kell őket, viszont ősszel vagy tavasszal egy kis komposztot hálásan fogadnak.

Fűszercserje második "virágzása"

Hogy a sárga szín se maradjon ki a palettáról, még egy cserjét ajánlok.  A ritkaságszámba menő fűszercserje (Calicanthus) 2-3 méteres, gömbölyded bokor. Nyáron nyílnak barnás-bordós különleges virágai. Ovális levelei ősszel sárgásra színeződnek. A növény minden része fűszeres illattal rendelkezik. Levágott vesszői illatos karácsonyi dekorációhoz felhasználhatóak. A cserje a napos-félárnyékos helyet, gazdag talajt szereti. Télen előfordulhat fagykárosodás, ám ezt könnyen kiheveri, valójában tehát egyáltalán nem problémás a nevelése. Egzotikumként mindenképpen érdemes megpróbálkozni vele.

A szárnyas kecskerágó az év nagy részében csak statiszta, ősszel azonban  főszereplővé lép elő

A borbolyák is ragyogó színeket öltenek magukra ősszel;A háttérben lévő nyírfával együtt pompás megoldás bármely kertbe!

Nem ördöngösség ilyen színpompássá tenni a kertünket őszre!

A bemutatott növények többsége átlagos kerti körülmények között, kevés gondozás mellett is szépen fejlődik. Hogy teljesebbé tegyük az őszi évadot, szorítsunk nekik is helyet a cserjesorban, biztosan nem bánjuk meg!

A legszűkebb helyen is kiszínesíthetjük az őszt

Mákos zserbó

Múlt hétvégén Anyukámmal számba vettük, mi mindent szeretnénk sütni a közelgő Ünnepre. Rögtön az elején megegyeztünk, hogy idén nem visszük túlzásba a dolgot, 3-4-féle elég lesz, viszont előtérbe kerülhetnek azok a sütemények, amik egy szimpla hétvégén nem jönnek számításba, mert macerás az elkészítésük: lapok nyújtása, krém főzése, díszítés... Rögtön jöttek az ötletek a kedvenceinkről, és persze néhány magazint meg a receptes füzeteinket is fellapoztuk. Jaj, nagyon nehéz volt a döntés! Egy biztos: mákos és diós sütinek lennie KELL. Ha pedig ünnepi és mákos, akkor az utóbbi évek nagy felfedezettje, a mákos zserbó a befutó! Isteni finom, kellően pikáns és ünnepi desszert, további előnye, hogy néhány nappal korábban is megsüthető, nem veszít az élvezeti értékéből. Elárulom, hogy annak idején a lakodalmunkra is megsütöttük. :) A recept a Húgom egyik gyerekkori barátnőjének néhai Édesanyjától származik. Álljon itt az ő emlékére.

Nagyon finom a mákos zserbó, kiváló a töltelék-tészta arány :)

Hozzávalók:

A tésztához:

35 dkg liszt
15 dkg vaj
15 dkg cukor
fél csomag sütőpor
2 tojás sárgája
kb. 1 dl tej 

A töltelékhez:
25 dkg porcukor
30 dkg darált mák
10 dkg vaj
10 dkg (rétes)liszt
fél csomag sütőpor
1 citrom leve és reszelt héja
2 dl tej
2 tojásfehérje 

A rétegek közé:
1 kis üveg savanykás lekvár (meggy, ribizli, sárgabarack)

A tetejére:
kb. 17 dkg étcsokoládé
2 evőkanál olaj

Elkészítés:  

1. A tésztához a lisztet elkeverjük a sütőporral és a cukorral, elmorzsoljuk a hideg vajjal. Hozzákeverjük a 2 tojás sárgáját, és némi tejjel nem túl kemény, sima tésztává gyúrjuk, félretesszük.
2. A töltelékhez a tojásfehérjét kemény habbá verjük. A vajat habosra keverjük a porcukorral, hozzáadjuk a citrom levét és reszelt héját, majd váltakozva belekeverjük a tejet és az előre összekevert száraz hozzávalókat. Végül a tojáshabbal lazítjuk a masszát.
3. Egy nagy gáztepsit (sütő saját nagy tepsije) sütőpapírral bélelünk, erre helyezzük a tészta harmadát, 2-3 mm vékonyra nyújtva. Megkenjük lekvárral, ráhalmozzuk a töltelék felét, majd ismét egy réteg tészta következik, lekvár és máktöltelék, végül a maradék tésztából nyújtott lappal befedjük, villával megszurkáljuk.
4. 175 fokra melegített sütőbe toljuk, 45-55 percig sütjük, végezzünk tűpróbát. Majd kivesszük, és langyosra hűtjük.
5. A csokoládét kevés olajjal megolvasztjuk, ezzel vonjuk be a sütemény tetejét. Ha kihűlt a süti és a máz is megszilárdult, hosszú pengéjű, forró vízbe mártott majd szárazra törölt éles késsel hosszúkás szeletekre vágjuk, tálra rendezzük.

Kürtős kalács a sütőből

A blog gasztro jellege eléggé háttérbe szorult az utóbbi időben. Ennek meglehetősen prózai oka  van: jelenleg nincsen saját konyhám, ahová beszabadulhatok. Nem mintha a Nagyimék kitiltottak volna a sajátjukból, de az igazság az, hogy annyira betábláztam mind a hétköznapokat, mind a hétvégéket, hogy nem nagyon jut időm a konyhában alkotni. Ha minden jól alakul, a szilveszteri vacsorát azért már én készítem majd a tengerentúlon...

De ne szaladjunk annyira előre, vannak azért még régi receptjeim, amiket szeretnék itt megosztani Veletek. Például a kürtőskalácsét, ami remekül kivitelezhető a negyedik emeleten is. Nyilván nem hasonlítható össze a parázson sült verzióval, de azért bizton állíthatom, hogy nagyon finom.

Előre bocsájtom, nekem nincsen semmilyen speciális kürtőskalács sütő eszközöm. Egyszerűen bevontam alufóliával néhány konyhai papírtörlő gurigáját  és arra tekerem a tésztát. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy papírtörlő guriga híján a toalettpapír gurigája is tökéletesen megteszi, állítsunk kettőt egymásra, úgy elég hosszú lesz.) Sütőrácsnak pedig a sütő saját rácsát használom, tepsit szoktam alátenni.

Hozzávalók (4 kalácshoz):

25-30 dkg finomliszt

1 csipet só
1,5 ek cukor
2 csomag vaníliás cukor
1 tojás
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
2*2,5 dkg olvasztott vaj
1 citrom reszelt héja
A forgatáshoz kevés kristálycukor, kókusz, fahéj, vaníliás cukor, darált dió, amit szeretünk

Elkészítés:

1. A tejet meglangyosítjuk, elkeverünk benne fél evőkanál cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk.
2. Közben kimérünk 25 dkg lisztet, elkeverjük benne a sót, cukrokat, közepébe fészket készítünk, beleütjük a tojást és a felfuttatott élesztőt, belereszeljük a citromhéjat.
3. Sima tésztává dagasztjuk, közben hozzáadunk 2,5 dkg olvasztott vajat is. Ha szükséges, kevés lisztet adhatunk még hozzá (függ a vaj zsírtartalmától, a tojás nagyságától is, hogy mennyit vesz fel).
4. Kb. 1 óra alatt langyos helyen duplájára kelesztjük.
5. A sütőt bekapcsoljuk a legmagasabb hőmérsékletre, grill fokozatra.
6. A tésztát fél cm vékonyra nyújtjuk, ujjnyi széles csíkokra felvágjuk, majd az olvasztott vajjal bekent sütőhengerre tekerjük úgy, hogy pici hézag maradjon a sorok között. Majd néhányszor a munkalapon meghengergetjük, így eltűnnek a hézagok és egyenletes lesz a borítás. Lekenjük a tésztát is olvasztott vajjal és megszórjuk kristálycukorral.
7. A sütőrácsot a sütő középső sínjére helyezzük, ráfektetjük a kalácsot. Alá tehetünk egy tepsit, hogy ne a sütőbe csöpögjön le az olvadt vaj. Mikor már elkezd barnulni rajta a cukor, fordítunk egyet rajta. Ezt addig csináljuk, míg egyenletesen meg nem sül. Vigyázat, itt percekről van szó!
8. Még forrón dióba/kókuszba/fahéjba/vaníliába forgatjuk, picit várunk, hogy hűljön, majd egy kakaó mellett megesszük.

Ősz a kertünkben

Éppen egy éve kezdtük a blogot, az egyik első kertről szóló bejegyzés a Ragyogó ősz címet viselte. Azóta nagyon sok minden történt a kertben, sok pompás növény virágzásában gyönyörködhettünk, de éppen az ősz nem azt hozta, amit titkon már reméltem tőle. Tavaly ősszel rengeteg fát és cserjét ültettünk el, köztük jó néhány olyat, amelyek az ősz sztárjai, ők azonban még nem méltóztattak elég látványosak lenni. Az elültetett növények mind megeredtek, ám a fák még nem mutattak fel túl nagy növekedést, reményeim szerint csupán azért, mert ebben a szezonban inkább „gyökérre gyúrtak”. Így, bár kiválasztásukkor fontos szempont volt az őszi lombszín, ebben az évben még nem tudtak átütő hatást elérni. Jövőre majd meglátjuk, hogy haladnak-e látványosabban.

Mutatok két képet, hogy megmutassam mi lebeg lelki szemeim előtt, törekvésünk az volt, hogy ezekhez mérhető őszi pompában legyen majd részünk (képek az internetről)

A cserjék közül több is úgy járt, hogy a levélzetük megperkelődött, majd idő előtt megbarnult és lehullott, és ezt őszintén nem tudom mire vélni. Csak reménykedni tudok benne, hogy jövőre már új helyükhöz alkalmazkodva fognak kihajtani, és pompázni. Más cserjéket pont a vegetációs időben kellett bolygatni, és bár megmaradtak, azért bosszúból nem virágoztak, illetve nem igazán szép a lombjuk. A tavaly ültetett lilabogyó (Callicarpa) cserjék szintén nem sokra haladtak, bogyót meg egyáltalán nem hoztak idén. Itt is csak remélni tudom, hogy arra fordították az energiájukat, hogy megeredjenek, begyökeresedjenek. 

A tavaly csodás őszi lombszínt mutató kecskerágót a nyáron baleset érte: az egyik teherautó, ami építőanyagot hozott, sajnos letörte egy ágát, a maradék pedig kettéhasadt, úgyhogy az is csoda, ha megmarad szegény. Talán van remény, hogy kiheveri ezt a csapást, de idén, érthető módon  nem hozta a tőle elvárt pompát. Így ez az őszi szezon nem igazán sikeres, legalábbis fa és cserje fronton. Van egy mondás, miszerint a kert mindig a következő évben lesz sokkal szebb, hát ez most a mi kertünkre hatványozottan igaz!

Az ámbrafa őszi színei nem okoztak csalódást

A labdarózsa nemcsak tavaszi virágzásával, hanem őszi lombjával is felhívja magára a figyelmet

A fanyarka szintén több évszakos növény: tavasszal ragyogó fehér virágokkal, nyáron szép és finom terméssel, ősszel pedig pompás színekkel gazdagítja a kertet

Azért idén is voltak szép pillanatok. A nyáron ültetett ámbrafa (Liquidambar) levélzete igen szépen színesedett, és sokáig szép színfoltot alkotott. A kerítés melletti ’dzsumbujban’ még az előző tulajdonos által ültetett labdarózsa szintén szép őszi színeket mutatott. A tavaly ültetett fanyarka (Amelanchier), bár idén  nem sokat nőtt, azért megmutatta szép narancsos-vöröses őszi ruháját.

A madárbirs soha nem okoz csalódást, egyszerűen szuper növény!

Kezd mutatós lenni a vadszőlő a kerítésünkön; A szomszéd vadszőlője mindig pirosabb??

A madárbirsek (Cotoneaster) sem okoztak csalódást: káprázatos mutatványt adtak elő előbb narancssárgára, majd bordóra színeződő leveleikkel, és ragyogó piros terméseikkel. A kerítésre több helyen vadszőlőt futtatunk, ezek többsége még nagyon fiatal, így nem voltak még látványosak, ám van már egy idősebb példány is, ami azért adott egy kis ízelítőt abból, amit tud. A nyírfák is szép sárgára váltották lombruhájukat, ám az idei színeződés elmaradt a tavalyitól. Talán a sok csapadék volt az oka?

Az évelő virágokra nem lehetett panasz. Még a frissen ültetett szellőrózsák is szépen nyíltak, sok krizantém és aszter díszítette a kertet az őszi hónapokban. A kékszakállak is teljesítették minden elvárásomat. 

Röviden összefoglalva tehát felemás volt ez az ősz, az igazi pompára még várnom kell egy-két évet, de talán van okom némi bizakodásra! Jövőre majd meglátjuk!

Az őszi levélpompához némelyik évelő is hozzájárul, mint például ez a még ültetésre váró gólyaorr (Geranium); A kép elkészülte óta már megtalálta a helyét a kertben

Az ősz, bár a kerti évad végét jelenti, a tavaszi kezdésről ilyenkor kell gondoskodni. Idén is virághagymák tucatjai kerültek a földbe, kiegészítve a tavalyi ültetéseket. Tulipán, jácint, gyöngyike, kockás liliom és krókusz hagymák csoportjait ültettük el, utóbbiakat például elszórtan a fű közé, hasznosítva a rengeteg vakondtúrás friss földjét. Munkánk eredményét már most kíváncsian várom!

A terasz köré szánt törpe örökzöldek ültetését sem halogathattam tovább. Mivel a terasz az idén nem készült el, ezért a környezetét sem rendeztük, a már beszerzett növényeket viszont nem akartam cserépben teleltetni, ezért új koncepció gondolatától vezérelve elültettük őket a medence körüli ágyásokba a rózsák és levendulák közé. Bár először úgy gondoltam, hogy ideiglenes helyük lesz ott, a beültetés láttán már úgy vélem, hogy jól fognak mutatni. Jövőre majd kiderül, hogy maradnak-e vagy mégis a terasz köré ültetem át őket!

Az első fagy porcukorral szórta be a krizantémot

Utolsó tündöklése ez ennek az egynyári talajtakaró virágnak

Alig nyílt még ki ez a krizantém, máris a fagy tette próbára

A sarkantyúvirág dacol a faggyal

Gyepes szappanfű cukormázzal

A kelet-ázsiai lizinka levelei szépen színeződtek; a finom jégszemek fokozták a hatást

A bugatölcsér lilás-bordós levelei is különlegessé váltak a jégbevonattól

Kivágott fa törzsén tenyésző gombán képződött jégharmat

A finom jégkristályok még jobban kirajzolják a levelek mintázatát a cserjés margitvirágon

A madárbirs levelei  finom kontúrt kaptak

Az idei első fagyos reggelek csodás jégkristály-bevonatot alkottak a leveleken, virágokon, és a deres fűszálak sajátos pasztell színekbe öltöztették a kertet. Szeretem a reggeli fényeket ilyenkor. Igaz, hogy ez már a tél előjele, de a pillanat szépségét minden évszakban élvezni tudom.

Egy derült, hideg nap reggele

Pasztell színekbe öltözött a kert