Márk rózsák a kertünkben

Márk Gergely bácsi (1923-2012) a rózsáknak nemcsak szerelmese, hanem legsikeresebb és legeredményesebb hazai nemesítője is volt. Az erdélyi származású kertészmérnök egész életét  a magyar rózsafajták összegyűjtésének és új fajták nemesítésének szentelte. Minden fajtatípusban hozott létre új fajtákat, melyek közül jó néhányat megtalálunk a kertészetek kínálatában, gyakran anélkül, hogy nemesítőjének életművéről hallottunk volna. 

Márk Gergely egyik "gyermeke" társaságában

Jómagam először akkor találkoztam a nevével, amikor rózsákról szóló szakkönyvet keresvén kezembe akadt a Magyar rózsák könyve, melyet ő írt. A könyvben szó van a rózsák történetéről, fajtáiról, ültetési és gondozási tanácsokról, majd részletesen bemutatásra kerülnek a Márk Gergely által nemesített fajták, és jó néhányukról képet is találunk a kötetben. Igazából ekkor kezdtem ismerkedni ezzel a rendkívül gazdag életművel, amit több száz  Gergely bácsi által nemesített rózsafajta jelent.

Különösen megfogott a rózsák elnevezése, szívet melengető, ahogy a nevekből sugárzik a hazaszeretet, mert rózsáival emléket állít történelmünk, kultúránk nagyjainak, történelmi helységeinknek, eseményeknek. Példaként álljon itt egy-két név: Aradi vértanúk emléke, Trianon, Pesti srácok emléke.

Már a könyvvel való első találkozáskor megfogalmazódott bennem, hogy egyszer majd szeretnék Márk rózsákat ültetni a kertünkbe. Igaz, hogy erre elég sokat kellett várni, de itt az új kertben végre megtalálta helyét a két rózsa ágyás.

A faház mellett kíséri kétoldalt a lépőköves ösvényt a rózsaágyás

Időközben kertészeti lapokban is jelentek meg cikkek a neves rózsanemesítő életművéről, a Kertbarát magazin és a Csodakert magazin lapjain több írás is megjelent az elmúlt néhány évben. A Márk-rózsákkal a könyvön kívül az alábbi honlapon is megismerkedhetünk: www.rozsamarkgergely.hu

Gergely bácsi rózsáinak nagy előnye, hogy hazai klímán nemesítették, bírják a fagyot, a forróságot, az aszályos nyarakat, hosszan és sokat virágoznak. Többségük ellenálló a betegségekkel szemben és kevés gondozást igényelnek. Fajtától függően találunk köztük virágágyi kiültetésre és vágott virágnak valókat egyaránt. Sokuk finom illatával is felhívja magára a figyelmet.

Az 'Indira' nevű rózsa nemcsak gyönyörű, de csodálatos illata is van...

... a rózsaszín és narancs csodás színjátékát mutatja be nyílása során

... Ilyen szép tömvetelt virága teljes kinyílásban

A könyvben és a honlapon fajtánként, betűrendben ismerkedhetünk velük. Sajnos, bár nagy nemzeti kincsről van szó, nem közismert Márk Gergely munkássága, és rózsáit is kevés helyen termesztik. Szerencsére vannak elkötelezett emberek, akik odaadó munkával szaporítják a töveket, és bár nem minden fajta, de azért igen sokféle beszerezhető közülük. Szintén örömteli, hogy ma már sok településen a köztéri kiültetésekben is találkozhatunk Márk rózsákkal.

Hosszú heteket vett igénybe, amíg a bőséges választékból ki tudtam választani a kertünkbe ültetendő fajtákat. Igyekeztem úgy válogatni, hogy virágágyi kompozíciót alkossanak: legyenek alacsonyabb és magasabb, felfelé törő és elterülő jellegűek, virágaik mérete az egészen aprótól a hatalmasig, a szimplától a teltig terjedjen, színeik a fehér-rózsaszín-bíbor árnyalatokat öleljék fel, némi barack és narancsos árnyalattal megfűszerezve. Nem akartam túl nagy tarkaságot, de egyetlen színre sem akartam szorítkozni.

A törpe 'Bajor Gizi' zárja az ágyást, bíborszín virágai jól mutatnak  a magasabb 'Szent Gellért' hatalmas rózsaszín virágai mellett

A 'Bisztra' fajta szintén törpe növésű, apró sárgás közepű fehér virágait kis csokrokban hozza

Dayka Margitról kapta nevét ez a sötét bíborszínű, apró virágokat nagy csokrokban hozó rózsa

Halvány rózsaszín, telt virágokat hoz a 'Lakmé' nevű rózsa

A 'Bem apó' közepes méretű, hófehér, féltelt virága látni engedi a porzókat is

'Hajnácska' a neve ennek a gyönyörű, telt, rózsaszín virágú fajtának

Amikor sikerült kiválasztani a megfelelő fajtákat, még módosítanom kellett az összeállításon, mert kiderült, hogy nem mindegyik fajta kapható. Végül a két párhuzamos ágyásba 13 fajta került, és egy másik ágyásba még két további fajtát rendeltem, amelyek színei nem igazán passzoltak volna a többihez, viszont semmiképp nem akartam lemondani róluk.

A 'Réka' fajta egyszerű virágának szép dísze a csodás porzókör; eső után különösen ragyogó, bár a valóságban sötétebb bordó a színe, mint itt a képen

Ez a rózsa 'Emese' névre hallgat; a nyár folyamán kissé narancsos rózsaszín virágokat nyitott, most ősszel inkább ciklámenbe hajlik a színe

A rózsatöveket Godzsák Ilona termesztőtől rendeltem, aki gyorsan és pontosan postázta a rendelésemet. Tavaly az utolsó pillanatban, december első hétvégéjén kerültek földbe a tövek, s szinte rögtön utána beköszöntött a kemény tél. Csak remélni tudtam, hogy a fiatal növények átvészelik a szokatlanul hideg telet. Mint tavasszal kiderült, összesen egy tövet kellett a veszteséglistára tennem. A fiatal ültetvényt nyáron a forróság, a perkelő nap és a csapadékhiány is sújtotta, amit csak részben lehetett öntözéssel ellensúlyozni. Az ültetéskor adagolt komposzton kívül idén nem kaptak más tápanyag utánpótlást a rózsáim, és egyáltalán nem permeteztük őket.

Az 'Erzsébet királyné' bimbója maga a megtestesült szűziesség...

...Kinyílva tenyérnyi, féltelt virágát csodálhatjuk meg

A 'Szent Gellért' nagy, féltelt virága közelebbről is csodaszép

'Lorántffy Zsuzsanna' nevét viseli ez a kárminrózsaszín, hatalmas, gyönyörű rózsa

A 'Béke' névre keresztelt rózsa hihetetlen gazdagon nyílt, virágai a  nyílás során változtatják a színüket

A fenti rózsa utolsó virágai a hideg hatására sötétebb színt öltöttek

Már ebben a megpróbáltatásokkal teli első évben is szép virágokkal kedveskedtek a növények, és betegségek sem gyengítették őket. A nyári forróság elmúltával ismét növekedésnek indultak, új hajtásokat és virágokat hoztak.

A virágzás utolsó hulláma már az őszbe nyúlik, a lágy alkonyi fényben ragyog a csodaszép virág

A 'Tokaji Ferenc' fajta egyszerű fehér virága és bordós közepe nagyon mutatós

Késő ősszel még felkupacolom a tövüket, hogy a fagy ellen védjem az oltás helyét, és trágyát, valamint komposztot is kapnak majd. Bízvást remélhetem, hogy jövőre még dúsabb növéssel és pompás virágzással hálálják meg a gondoskodást!

Fiatal rózsaágyásomnak már az első virágzása is szemet gyönyörködtető volt

Tejszínes szilvás pite

Még egy szilvás sütemény! A fényképeken látható példány még tavaly készült, csak aztán valahogy elmaradt a szerepeltetése itt a blogon. Most újra aktuális, hiszen még tart a szilvaszezon, bátran ajánlom kipróbálásra! A tésztája helyettesíthető a kedvenc pitetésztánkkal (például ezzel, 25 dkg lisztből készítve), de ez a változat is nagyon finom. A töltelék, amellett, hogy dekoratív, nagyon finom, krémes, langyosan is igazán élvezetes, de csak akkor lehet szépen szeletelni, ha már kihűlt.

Hozzávalók:

A tésztához:
25 dkg liszt
1 evőkanál cukor
csipet só
10 dkg vaj
8 evőkanál hideg víz
2 teáskanál ecet

A töltelékhez:
70 dkg szilva
1,5 dl tejszín

2 tojás

3 evőkanál cukor
1 kávéskanál őrölt fahéj 

Elkészítés: 

1. A tésztához a lisztet vegyítjük a sóval és a cukorral, elmorzsoljuk a hideg vajjal, majd a víz és az ecet hozzáadásával összeállítjuk a tésztát. Fél órára hűtőbe tesszük.
2. Közben a szilvát megmossuk, kimagozzuk és elfelezzük. 
3. Egy 26-28 cm átmérőjű sütőformát kivajazunk. A tésztát úgy nyújtjuk ki, hogy a formában pereme is legyen. Rozettaszerűen kirakjuk a szilvával, és meghintjük 1-2 evőkanálnyi fahéjas cukorral. 220 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütjük. 
4. Közben összekeverjük a tejszínt, a tojást és a maradék cukrot, ráöntjük a szilvára, és további 35 percig sütjük, míg kissé karamellizálódik a teteje. Langyosan vagy hidegen kínáljuk.

Szilvás lepény

Ilyenkor ősszel jólesik már bekapcsolni a sütőt, élvezni a belőle áradó meleget és a finom illatokat. Mivel még bőségesen van friss gyümölcs, a színek és ízek tárházából könnyen lehet valami ínycsiklandó süteményt varázsolni. Egyik őszi kedvencem a szilvás lepény, ami amellett, hogy szép színes, fantasztikusan illatos és nagyon finom. És még ráadásul könnyen elkészíthető. Tartalmas leves mellé szombati ebédre, de uzsonnára vagy akár könnyű vacsorára is kiváló. Vagy bármikor, amikor kedvünk szottyan egy kis sütire...

A szilvás lepényt én mindig könnyű kelt tésztával készítem, mert a gyümölcsből kifolyó levet jól beszívja, és elronthatatlan. A süti nélkülözhetetlen kelléke a fahéj és a dió, ami a szilvával együtt adja a csodás illat-, és ízélményt. Langyosan és hidegen egyaránt finom, bár amikor családilag körülüljük a tepsit, ritkán éri meg, hogy maradjon belőle másnapra! 

Hozzávalók egy nagy gáztepsihez:

40 dkg liszt

10 dkg olvasztott, langyos vaj vagy margarin

5 dkg cukor

2 dkg élesztő

1 tojás

kb 1,5 dl tej

0,75 kg szilva

maréknyi darabos dió

a szóráshoz kb 5 dkg fahéjas cukor

Elkészítés:

A tésztához összekeverjük a lisztet a cukorral, majd hozzáadjuk a tojást, és a tejben kevés cukorral felfuttatott élesztőt, valamint az olvasztott vajat, és fakanállal vagy robotgéppel sűrű galuskatészta állagú tésztát verünk. Langyos helyen duplájára kelesztjük, majd a kivajazott tepsibe lapogatjuk kézzel.

Kirakosgatjuk a kimagozott, felezett vagy ha nagy a gyümölcs, akkor negyedelt szilvával úgy, hogy a gyümölcs héja legyen felfelé. Megszórjuk a darabos dióval, és egyenletesen meghintjük a fahéjas cukorral. Ez utóbbit ne sajnáljuk róla!

Hideg sütőbe tesszük, így még addig is kél, amíg eléri a 180-200 fokot, és addig sütjük, amíg a tészta teteje zsemleszínűre sül, ez idő alatt a gyümölcs kifolyó levét is beszívja, és a cukor is karamellizálódik a tetején. Most már csak meg kell várni, amíg langyosra hűl, mert a szánkat azért mégse szeretnénk megégetni vele! Jó étvágyat hozzá!