Hát, nem panaszkodhatok, igazán
mozgalmas volt az elmúlt két hónap a kertben! Nagy lépést tettünk előre az
elképzeléseink megvalósításában. A kerti tó elkészültéről már beszámoltam,
azóta folyamatosan dolgozunk a környezetén, hiszen a tavat övező terület,
beleértve egy jókora dombot is, még beültetésre várt. Nem egyszerű feladat,
mert úgy szeretnénk kialakítani, hogy illeszkedjen a kert egészébe, ugyanakkor
mégis egy külön egységet alkosson, ráadásul hozzá kell igazítani a házhoz és a
teraszhoz, mivel annak közvetlen közelében helyezkedik el. Fontos szempont az,
hogy ezen a részen ne legyen fű, ne kelljen füvet nyírni, de a gyep felé az
átmenetet, vagy éppen határt is ki kell alakítani. És az sem utolsó szempont,
hogy a házból vagy a teraszról nézve ne takarjuk el a kilátást a kert hátsó
része felé.
Számomra mindez szép feladat, nagy kihívás, bár bevallom, kezdetben
fogalmam sem volt, hogy mit is kéne kezdeni ezzel a területtel… Aztán szép lassan jöttek az ötletek, amelyből a
család is kivette a részét, és ma már nagyjából összeállt a kép. Nekem sokat
segít a tervezgetésben, ha egyszerűen csak szemlélődök, elképzelek
megoldásokat, figyelem azt, ami már megvan, és ahhoz igyekszem hozzáigazítani
az új elemeket. Nem sietek azonnal készre csinálni mindent, nem kerget a tatár!
A jó megoldás kialakításához idő kell, és valószínűleg úgyis csak ősszel fogom
tudni beszerezni azokat a növényeket, amiket még ültetni szeretnék.
|
Kora reggeli idill: ragyogó fények, a tóból felszálló pára; szeretem ilyenkor a csendet és nyugalmat |
Az egyértelmű volt, hogy ha nem
lesz füvesítés, akkor be kell ültetni az egész területet. Igen ám, de mivel? És
hogy kéne megoldani azt, hogy a növények közé oda lehessen menni, esős időben
is meg lehessen közelíteni a tó környékét anélkül, hogy szilárd burkolatot
építenénk?
Azt találtuk ki, hogy a növények között kisebb ösvényeket hagyunk
meg, amelyeket kéreg aprítékkal borítunk, a beültetett növényszigeteket pedig a
tó partjához hasonlóan terméskővel vesszük körül. A dombos területen a talaj
megvédését és a nedvesség megtartását, a gyomok féken tartását kéregmulcs
biztosítja. Így csupa természetes anyagot használunk fel, és az összkép is szép
lesz: a terméskő alkalmazása összekapcsolja a tavat a tágabb környezetével, a
fakéreg pedig a természetes hatást erősíti.
|
Növényszigetek terméskővel határolva és mulcsozva |
|
A tó környéke már rendeződik, ám hátul még érintetlen a 'dzsumbuj' a kerítés mellett |
|
A tópart kavicsborítása és a kéregmulcs ösvény: száraz lábbal megközelíthető minden |
A másik probléma a „mit
ültessünk?” kérdése volt. Milyen
növények biztosíthatják az átmenetet a tóparttól a kert távolabbi része felé? A
látványnak, mivel az ablakból is látható, egész évben mutatósnak kell lennie.
Kellenek örökzöldek, lombhullatók, virágos növények, talajtakarók. A kiinduló
pontot a már beültetett növények jelentették: részben ismétlődjenek a tó
partján lévő növények, részben jelenjenek meg új elemek is. Nagyobb
növényfoltok kialakítása mellett döntöttünk, ezek egy része már beültetésre került,
egy részük még beszerzés alatt/előtt áll. (A tó körüli növények részletesebb
bemutatásának hamarosan külön bejegyzést szentelek majd.)
A május végi és júniusi forró
napok nagy tanulsága volt, hogy az egész napi tűző napsütés menthetetlenül
algásodáshoz vezet. Kell tehát valami olyan növény, ami a déli órákban árnyékot
vet a tó vizére. Így az újabb megoldandó feladat a megfelelő fa kiválasztása
volt. Ennek szempontjait a következőkben foglalhatom össze: elég nagy legyen
ahhoz, hogy délben árnyékot vessen a tó egy részére; ne legyen agresszív
növekedésű, esetleg terjedő tövű; ne szemeteljen sokat; ne legyen örökzöld,
hiszen télen szeretnénk a nappaliból rálátni a kertre; ne legyen nagyon mély az
árnyéka, hogy az alá ültetett növények elegendő fényhez jussanak; növekedjen
elég gyorsan, hogy az árnyékolást mihamarabb biztosítsa; ugyanakkor ne nője ki
túl hamar a helyét, és mindezek mellett legyen szép a lombja és a formája
egyaránt! A választásunk hosszas fontolgatás után az ámbrafára esett.
|
Az ültetésre váró fiatal ámbrafa (Liquidambar) |
Ehhez a
növényhez még nem volt szerencsém, bár a közeli arborétumban láttunk szép
példányait. A kissé savanyú talajt kedveli, bízom benne, hogy mivel a
környékünkön szépen díszlenek a magnóliák, ezért neki is megfelel a talaj.
Ültetéskor azért majd kap egy kis savanyú földet is! A fa levélzete emlékeztet
a juharéra, és csodálatos az őszi lombszíne, a tó partján
lévő japán juharral és a közelben álló nyírfákkal együtt szép őszi kompozíciót
fog alkotni reményeim szerint.
A tó környékének kialakításakor
meg kell oldani valahogy a terület lezárását is. Ez a dombtetőn nem volt nehéz,
hiszen a kertre néző déli fekvésű lejtő magától értetődően adta a terepet egy
sziklakert kialakításához. A tónál alkalmazott terméskövet használtuk a rézsű
megtámasztására, a kövek közti helyeket pedig sziklakerti évelőkkel és egyelőre
egynyári virágokkal ültettük be.
|
A terméskővel megtámasztott rézsű készen áll a beültetésre |
|
Frissen beültetett sziklakert |
|
Amíg az évelők megerősödnek, addig egynyáriak is helyet kaptak a sziklakertben, pl. mézvirág és porcsinrózsa |
A másik irányban még várat magára
a kialakítás, itt egy a kertben régóta heverő fatuskót használtunk a lezárásra,
amelynek a környéke még beültetésre vár. Szintén felhasználtuk a kivágott fűzfa
gyökértuskóját, ami olyan nehéz volt, hogy hárman is alig bírtuk a helyére
taszigálni.
|
A kert felől támasztja meg a rézsűt ez a tuskó; környékét díszfüvekkel és talajtakaró örökzöldekkel ültetem majd be, ha addig nem támad jobb ötletem... |
|
A kivágott fűzfa gyökértuskója is beépült a tóparti képbe; itt már a kéreggel borított ösvény is látszik |
|
Hátrafelé nézve már egész jól mutat az átmenet a kert felé |
|
Előtérben a fűzfa törzse, hátrébb a tuskója |
Növényekkel körbeültetve ez is beépült a tóparti képbe. Végül a tó
közelében álló nyírfák alatti ágyást újítottuk meg. A tavaly ide ültetett
növényeket ideiglenesen kivettük, és a fák alatti részen kisebb dombot hoztunk
létre. Ehhez a medence helyének kialakításakor kikerülő földből használtunk fel
jó pár talicskányit. (A medence helyéről a későbbiekben még lesz szó.) A
korábbi növények egy részét visszaültettük, részben pedig a tó körül előforduló
növényekből ültettünk ide is kisebb csoportot, ezzel teremtve meg az
összeköttetést a tó és tágabb környezete között.
|
A családi összefogás nélkülözhetetlen a munkák során (ők dolgoznak, én fényképezek...) |
|
Frissen beültetve a nyírfák alja; szegény hortenziáimnak az elmúlt másfél évben nem sok nyugalma volt, mióta a régi kertből kiástam őket; talán emiatt ilyen szegényes az idei virágzásuk |
A tó és a terasz közötti sáv
kialakítására a terasz burkolása után, reményeink szerint ősszel kerül majd
sor. Ide törpe örökzöldeket tervezek ültetni, amelyek elvezetnek a terasz
mellett álló mandulafenyőhöz, ezzel teremtve meg az összhangot. A kert határa
mentén pedig a szintén ősszel átalakítandó, az összképhez illő cserjesor zárja
majd a képet. Remélem, ezzel a kialakítással sikerül elérni, hogy a tó és
környéke szervesen illeszkedjen a kert egészébe!
|
A lobélia már úgy látszik megtalálta a helyét a víz közelében |
És hogy van maga a tó? Köszöni,
jól! Az algákkal ugyan folytatunk némi küzdelmet, (a tó helyén füvet nyírni
ugyan nem kell, de úgy látszik, gyomlálni igen…), ám a víz tiszta, a halak
szaporodnak, a békák szintén jól érzik
magukat, a tó környékén pedig állandó mozgás van: inni, fürödni járnak a sünök,
madarak és rovarok, szitakötők cikáznak a tó felett, és nemrégiben még egy vízisiklót
is láttam besurranni a vízbe!
|
Elnézést a kissé homályos képért, a halak ugyanis nem hagyják magukat közelről fotózni, a tükröződő felszín alá fényképezni sem túl egyszerű... |
|
Többféle szitakötő jár a tó felé; cikáznak fölötte, majd megpihennek a növényeken |
|
Apukám mesterfotói következnek szitakötőkről és madarakról |
|
A tengelic gyakran csapatostul jön inni és fürödni |
|
A barázdabillegetőt is csábítja a víz |
|
Barázdabillegető és zöldike állnak sorban a víznél |
Az állatok tehát birtokba vették a tavat, s ezt a
nyüzsgő életet megfigyelni a legszebb fizetség, amit a befektetett munkáért
kaphatunk!
Nagyon szépen alakul a kert és a tó környéke. Igazán csodálatos, hogy egy vizes élőhely, mennyi pluszt tud hozzátenni egy kert értékéhez. Örömmel várom a további beszámolót... :)
VálaszTörlésKöszönöm a méltatást, örülök, hogy másnak is tetszik amit csinálunk. A tó számomra minden nap kínál csodálnivalót, nagyon örülök, hogy belevágtunk, még akkor is, ha munka is jár vele. Többet ad, mint amennyit kíván...
VálaszTörlésHamarosan folytatom a beszámolót, a nyári körképpel!