A horgolással úgy egy éve kezdtem közelebbről ismerkedni, mikor betegségből lábadozva eszembe jutott, hogy van valahol elfekvőben egy horgolótűm és némi fonalam. Mivel mindig is érdekelt a dolog, és akkor épp időm is volt rá, felütöttem a kézimunka könyvemet és elkezdtem öltögetni a láncszemeket és a pálcákat. Egészen belejöttem, úgyhogy elkezdtem készíteni mindenféle apróságokat: virágokat, fülbevalókat, párnahuzatot. Aztán gondoltam egy merészet és belefogtam egy naagy takaróba is... Erről a végtelen projektről biztosan lesz még szó itt a blogon, de most nem erről szeretnék írni, hanem arról, hogy mit készítettem, mikor épp nem azt csináltam.
Az utóbbi időben telefontokokat horgoltam. Az elsőt Lucía-nak, akivel Grenoble-ban ismerkedtem meg és nemrégiben ellátogatott hozzánk. Szeretett volna valamilyen tartót a telefonjának, hogy védje és ne hagyja el. :) A horgolt tok mellett döntöttünk. Ha már így belejöttem a takarón kívüli bökögetésbe, akkor a másik argentin lánynak, Betha-nak is csináltam egy kis ajándékot. (Betha és Lucía egyébként lakótársak.) A virág mintája leírással és videóval itt található.
A sikeren felbuzdulva Julcsi barátnőmnek is készítettem egyet megkésett szülinapi ajándékként. Az volt a szerencsém, hogy Julcsi és Lucía telefonja egyforma. :)
Horgolgatás közben pedig egyszer felugrott hozzánk egy jó barátunk, Győző, aki azonnal kiszúrta a tartót. Ő is beállt a sorba.
Ki tudja, hol lesz ennek vége? :) (Lehet, hogy magamnak is kéne egy... :) )
Az ötlet egyébként innen származik, a különbség annyi, hogy én az alapot félpálcákból csináltam, a tetejére pedig nem mindig készítettem szegélyt. Nagyon egyszerű, kezdőknek is ajánlom! A gyors sikerélmény garantált. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése