Virágok hónapról hónapra: Március

Ha március, akkor talán az első, ami mindenkinek eszébe jut, az aranyvessző, más néven aranyfa csodálatos sárga virágözöne. Ezt a fajtától függően 1-4 méteresre növő cserjét nevezik még aranyesőnek is, ám ez a név egy kisebb termetű fának van fenntartva (Laburnum), amelynek a lila akáchoz hasonló sárga virágfüzérei májusban nyílnak. 

Az igazi aranyeső (Laburnum) kisebb fává nő, májusban hozza füzérekben nyíló sárga  pillangós virágait

Maradva az aranyfánál (Forsithia), szinte nincs olyan utca az országban, ahol ne találkoznánk vele. Ágait tél végén vázában is hajtathatjuk, készségesen kinyílnak bimbói, már igen korán tavaszt csempészve a még borongós tél végi napokba. A növény éppen azért olyan ismert, mert igen könnyen nevelhető, különösebb igényei, kártevői nincsenek, elnyílás után szép levélzete ad hátteret a többi virágnak, és gyakran színeződnek a levelei ősszel, ha nem is a legpompásabban, de mindenképpen hozzájárulva az őszi hangulathoz. Egyedül arra kell figyelni, hogy metszését a virágzás után végezzük, mert különben megfosztjuk a növényt a bimbós ágaitól.

Ragyogó kék ég és aranysárga virágok tömege; Mi más kell még a tavaszhoz?

Az aranyfa közeli rokona a kevésbé ismert koreai hóvessző (Abeliophyllum). Nevéhez méltón fehér virágokat hord ez a szintén korán virágzó cserje, és nagy értéke a bokornak, hogy virágai még illatosak is! Kisebb termetű közismert rokonánál, és sajnos virágzás után különösebb díszértékkel már nem rendelkezik, ám ez megbocsátható neki korai szépsége miatt. Cserjesorban könnyen találhatunk helyet számára.

A koreai hóvessző hófehér virágai nagyon hasonlítanak az aranyvesszőére

A japánbirs is az ismert kora tavaszi cserjék sorát gazdagítja. Pompás virágai lehetnek fehérek, barackszínűek vagy viríthatnak a vörös különböző árnyalataiban . A nagyon száraz talajokat nem kedveli, elviseli a gyenge félárnyékot. Metszésére ugyanaz vonatkozik, mint a többi korán nyíló cserjékre, szükség esetén virágzás után alakíthatjuk. A növény friss hajtásai pirosas színűek, ez növeli díszértékét a virágzás utáni időkben. Őszre gyakran érlel aranysárga birsalmákat, melyek főzve fogyaszthatóak, bár őszintén szólva, aligha ezért ültetjük. 

A japánbirs  közismert téglavörös fajtáin kívül számos színváltozat létezik: lehet bordó,

rózsaszínszín fehérrel, lehet tiszta fehér

vagy ilyen csodálatos barackszínű is; a fajták egymással kombinálva is szép színhatást adnak

A kisebb termetű növényekkel folytatva a sort, mindannyiunk szívének kedves az ibolya illatos kék virágtengere, ahogy a fű között megbújva szinte lehozza az eget a földre. Latin neve (Viola odorata) utal illatos mivoltára, ám érdekesség, hogy magyarul a viola egy másik, kora nyáron virágzó egynyári növényt jelent, amely azonban szintén nagyon illatos.

Egymásba olvad a kék és fehér ibolya, valamint a salátaboglárka a kertünkben; a salátaboglárkáról  februárban már volt szó

Az ibolya amúgy nemcsak kék lehet (különben is ibolyalila, amit a viola szó is jelent), hanem sötétlila, fehér, sőt, bíborszínű is. Nemesített, később nyíló, kissé nagyobb termetű változatai pedig kétszínűek, igaz cserébe nem illatosak. Az ibolya szinte gyomnövény is lehet, ahol megveti a lábát, könnyen kiszoríthatja a pázsitot, mert apró magjait a hangyák széthordják a kertben. Ennek nem nagyon örül az, aki szép zöld gyepet szeretne látni a kertjében, ilyenkor, ha másképp nem  megy, be kell vetni a gyomirtót. Bár ez a kora tavaszi szépség talán megérdemli, hogy kertünk egy-két zugában megtűrjük, hiszen igazán nem kér sokat és csodás látvánnyal örvendeztet meg kora tavasszal (például akár az aranyvessző és a japánbirs lábánál, és máris kész a hármas színösszhang…).

Iskolás koromban tanultunk egy kis dalt az ibolyáról, ilyenkor mindig dúdolom magamban: „Zöld fű közt árva kék ibolyácska/ Rád új nap fénye árad./ Illatod édes, kedves vagy, s ékes,/ Nem szebb a rózsa nálad."

A kék színnél maradva, bájos virágtölcséreivel kinyílt már a télizöld, másik nevén kis meténg (Vinca minor). Fák, bokrok alatti félárnyékos helyek kiváló talajtakarója, örökzöld levelei összefüggő szőnyeget alkotnak, így virág nélkül is mutatós növény. Hajtásai könnyen legyökeresednek, így gyorsan terjed, és könnyen szaporítható is. Virágai a kék mellett lehetnek fehérek vagy bíboros rózsaszínűek is fajtától függően.

Kis meténg égszínkék virágai

A szártalan kankalin kerti változata sokféle színben ismert

Apró virágainak élénk színével hívja fel magára a figyelmet a szártalan kankalin (Primula vulgaris). Eredetileg halvány kénsárga virágú az alapfaj, amelynek ma már sokféle kerti változata van, sőt, cserepes virágként igen sokféle színben kaphatóak hibridjei. Ezek is kiültethetőek a kertbe, hiszen évelő virágról van szó, ám ezek a pompás növények tapasztalatom szerint nem mindig maradnak meg, a kerti változatokkal ellentétben.

A hagymás virágok mellett a primula adja a legnagyobb színpompát kora tavasszal

A nőnapi primula szobában nem sokáig bírja, ám ha kiültetjük a kertbe, még hetekig gyönyörködhetünk benne, és esélyünk van rá, hogy több évig velünk maradjon

 A félárnyékos, nyirkosabb helyeket kedveli a kertben, nem szereti a nyári nagy meleget és tűző napot. Viszont később kilombosodó bokrok, nagyobb termetű évelők árnyékában átvészelheti a nyarat.

Tavaszi hármashangzat kankalinnal, salátaboglárkával és kis meténggel a férjem szüleinek kertjében

Szintén félárnyékos helyeken díszlik a talajtakaró japán kövérke. Virágzása nem túl látványos, de azért bájos. Más apró termetű virágok mellett szépen mutatnak fehér virágfüzérei. 

A japán kövérke (Pachysandra) örökzöld levelei egész évben mutatósak; tavaszi virágzása is kedves látványt nyújt

Úgy látszik, hogy a március a talajtakarók virágzásának évada. Nem csoda, hiszen a nagyobb fák árnyékában élő évelők ilyenkor még jutnak némi napfényhez. A tüdőfű (Pulmonaria) is a kora tavasszal nyíló szépségek sorába tartozik. Érdekessége, hogy élénk rózsaszín virágai elnyíláskor liláskékre váltanak. Több fajtája van ennek a növénykének, némelyiknek a széles, lándzsás, fehérrel pettyezett levelei is igen szépek (Pulmonaria saccharata, azaz édes tüdőfű). 

Törékeny kinézete ellenére robusztus növény az édes tüdőfű; árnyas, nyirkos helyen szép talajtakaró

A márciusi szépségek között végül egy különleges virágot említenék, a délszaki kutyatejet (Euphorbia mirsinites). Talajon fekvő örökzöld hajtásai is szépek hegyes, örvösen álló háromszög alakú leveleikkel, de igazán a sárgászöld, jellegzetes virágai mutatósak. 

Különleges színhatást ad a délszaki kutyatej az ezüstszürke és zöldessárga kombinációval; kék vagy vörös virágok mellett is nagyon jól mutat

A napos, száraz helyek, sziklakertek, szegélyek növénye, legfőbb ellensége a túl sok víz. A növény fehér, tejszerű nedve, amire a neve is utal, mérgező, bőrirritációt okozhat, ezért gondozásakor érdemes kesztyűben dolgozni.
A bemutatott növények mindegyike szép együttest alkothat tavaszi hagymásokkal, ám a helyszűke miatt róluk most nem szólok, pedig már szép számmal virítanak a kertben. A hagymásokra később még visszatérek, róluk is lesz mit mesélni bőven! 

Teljes pompájában nyílik már a kertekben a bőrlevél is, melyről januárban írtam részletesebben

Most már gőzerővel beindult a tavasz, töltsünk minél több időt a szabadban, és gyönyörködjünk a zsendülő növényekben, töltekezzünk napfénnyel és a most virító szépségekkel!