2019. augusztus 6., kedd

Első lépéseim a hulladékmentes háztartás felé

Az elmúlt időszakban beleástam magam a hulladékmentes háztartás csínjába-bínjába, és az olvasottak arra sarkalltak, hogy ne várjak tovább, hanem konkrét lépéseket tegyek/tegyünk a háztartási hulladéktermelés csökkentése felé. 

Az egyik fő motiváció a kislányom bőrproblémája, ami 3-4 hónapos kora óta nem akar elmúlni. A háziorvosunk rendszerint közli, hogy ez atópia, tessék zsírozni a bőrt, ne áztassuk sokáig a fürdőkádban és kenjük mindenféle méregdrága gyógyszertári csodaszerrel. Én pedig nem szeretnék beletörődni, hogy a kicsi tündérem egyébként csodaszép hercegnőbőrén csúnya és időnként viszkető piros foltok éktelenkedjenek, és nem hiszem, hogy a tüneti kezelés lenne a megoldás. Valami kiváltja, és inkább külső okra gondolok, mint pl. élelmiszerre, mert azóta küzdünk a problémával, mióta még csak javában anyatejen élt. Ráadásul, mióta a mosásnál nem használok öblítőt, ezerszer jobb a helyzet, de még nem tökéletes. Úgyhogy első körben igyekszem mindenféle vegyi anyagot száműzni a háztartásból.
Van azért ennél filozofikusabb megközelítésem is. :) Az egyetemen sokat tanultunk a Föld bolygó működéséről, az alrendszerekről (légkör, vízburok, kőzetburok, bioszféra), ezek kölcsönhatásairól, a rendszerek sebezhetőségéről és stabilitásáról. Ugyan a hulladéktermelés és éghajlatváltozás kapcsán globális problémákról van szó, de fontosnak tartom (sőt, szakmai kötelességnek) az egyéni felelősségvállalást, a példamutatást elsősorban a gyermekeink, a családunk, ismerőseink felé.
Ezzel együtt több mint egy éve az új otthonunk megteremtésén dolgozunk. Nagyon várjuk már, hogy családi házba költözhessünk, falusias környezetbe. Ahogy az építészeti terveken agyaltunk, most pedig a kivitelezéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, párhuzamosan próbálom elképzelni, milyen életet szeretnénk ott élni, hogyan fogjuk győzni a lényegesen több munkát úgy, hogy azért pihenni is jusson idő, hogyan tudunk majd lassítani, kiszakadni a városi sietségből... Minden bizonnyal úgy, hogy egyszerűsítünk, a lényegre koncentrálunk és előre tervezünk.

Utcarészlet: ilyen falusias környezetben nem szeretnék városi életmódot folytatni...

Összességében úgy érzem, hogy az élet több területén ért benyomások valahogy szintetizálódtak bennem és cselekvésre késztetnek. Körülbelül egy hónappal ezelőtt kezdtem a szisztematikus átállást és már szemmel látható eredményeket értünk el.
Azért a többes szám, mert szerencsére a férjem 100%-ig támogatja a törekvéseimet és a tőle telhetőt meg is teszi, maga is.

Egy hónappal ezelőtt naponta-kétnaponta megtelt a 14 l-es kommunális szemetesünk és kéthetente a 35 l-es szelektív szemetesünk (műanyag, papír, fém). A kommunális kukába nagyrészt eldobható pelenka, nedves törlőkendő, konyhai hulladék, felvágottak, húsok, sajtok, tejtermékek csomagolása, ritkábban ételmaradék kerültek.

A komposztálással kb. 30-40%-kal kapásból csökkenne a szemétmennyiségünk, de erre a pár hónapra már nem fogok gilisztakomposztálóba beruházni. Természetesen a családi házban első perctől fogva komposztálni fogunk, sőt, ha 1-2 napra előre tudom, hogy megyünk, akkor a zöldhulladékot külön készítem és elvisszük a telekre.


A telkünk. Hátul van egy nagy kupac, az építkezés kezdetén oda halmoztuk a termőréteget és oda gyűjtjük a konyhai zöldhulladékot.
Első lépésben átálltunk mosható pelenkára, sajnos még nem teljesen, mert a kezdő készlet, amit vettem, nem bizonyult elegendőnek. Egy hónap használat után már látom, hány darabra van még szükség, hogy a mosás is gazdaságos legyen és a tiszta pelenka is kitartson. Mindenesetre így is kb. harmadára-negyedére visszaesett az eldobható pelenka fogyasztásunk. Járulékos dolog, hogy így popsikenőcsöt sem kell használni, ami havi egy műanyag tégellyel kevesebb szemetet jelent.

A mosható pelenka nemcsak környezet- és bababőrbarát, hanem nagyon csinos is!

Újra felfedeztem magunknak az amúgy közeli piacot. Tejet üvegbe, sajtot, vajat, túrót, joghurtot, tejfölt saját dobozba tudok vásárolni. A hentes minden ellenkezés nélkül, jó szívvel szintén saját dobozba adja a húst és a felvágottat. Gyümölcsöt, zöldséget, pékárut, magvakat, aszalványokat, száraz hüvelyeseket, gabonaféléket sk. textilzsákocskákban tudom hazavinni.

3 méretben varrtam zsákokat, ezekbe teszem a pékárut, zöldséget, gyümölcsöt, kimérős száraz élelmiszert.

Nemcsak hulladékmentes, de sokkal esztétikusabb is üvegből kínálni a tejet, mint dobozból.

Eldobható konyhai papírtörlőt igazából hónapok óta nem vettem, konyharuhát, mosható törlőkendőt használok törölgetésre. Az alufóliát és folpackot sem fogom már pótolni, és ha lehet, akkor most is mással helyettesítem. Szemeteszsákot sem vásárolok már, a meglévő műanyag szatyrokba, toalettpapíros és pelenkás nejlonokba gyűjtjük a szemetet.

A fürdőszobában is komoly változások kezdődtek. Mikor elfogyott a tusfürdő és folyékony szappan, nem vettem újat, hanem kitettem a korábban ajándékba kapott kézműves szappanokat. Tökéletesen beváltak mind tusoláshoz, mind kézmosáshoz. Az elkopott takarítószivacs helyett luffaszivacsot szereztem be, két hete használom, és teljesen elégedett vagyok vele! Elfogyott a színes mosószerem, ezt sem pótoltam a korábban megszokott fajtával, hanem magam készítettem el Tóth Andi könyvének receptje alapján mosószódából, mosószappanból, szódabikarbónából. Ma mostam vele először, egyelőre tetszik az eredmény, de azért még óvatos vagyok. Bolti öblítőt már régóta nem használok, helyette ecetet teszek az öblítőtartályba.

Ez még csak a változások kezdete: a nagy kosárban lévő tisztítószerek helyett majd mindent magam készítek. A luffaszivacs szuper, ahogy a házilag készített mosószer is ígéretesnek tűnik...

Persze időnként becsúsznak még bakik, pl. elfelejtek időben szólni, hogy nem kérek zacskót, vagy hirtelen beugrunk az üzletbe és épp nincsen nálunk vászonzsák... Házi tejből nem tudok egyszerre nagy mennyiséget venni, és nem mindig jutok el kétnaponta a piacra.

Ráadásul megjelent egy új tétel nálunk, ami eddig csak elvétve volt: a pet-palack. Ugyanis a házunkban egy lakó bevizsgáltatta a csapvíz ólomtartalmát a lakásában és sajnos a határérték többszörösét mérték. Úgyhogy mi is bevizsgáltatjuk, de amíg nincs meg az eredmény, palackos vizet iszunk. Azért próbálunk itt is spórolni: Az üres palackokat feltöltjük vízzel, mikor megyünk ki az építkezésre (ott vadíúj a vezeték).

Egy hónap alatt így is eljutottunk oda, hogy kb. 3-4 naponta telik meg a kommunális szemetesünk, vagyis fele(!)annyi szemetet termelünk, mint akár egy hónappal ezelőtt. A szelektív mondjuk most pont hamar megtelt, mert a papírjaink között selejteztem, plusz ott vannak a palackok is...

Összességében csak azt sajnálom, hogy nem hamarabb fogtam bele a háztartás átalakításába. Sokkal gördülékenyebben ment eddig minden, mint gondoltam. No de nincs megállás, jönnek a további lépések:
  • műanyag fogkefe helyett fanyelű, természetes sörtével, ha már nem használható, mehet a komposztba
  • a régi partvis helyett is természetes anyagút fogok beszerezni
  • kipróbálom a bolti tubusos fogkrém helyett a tégelyes fogkrémet
  • bolti dezodor helyett a krémdezodort
  • flakonos sampon helyett a samponszappant
  • a tisztítószereimet kifuttatom, házilag elkészíthető szerekkel pótlom majd őket folyamatosan
Akit mélyebben érdekel a téma, annak szeretettel ajánlom a hulladekmentes.hu oldalt, ahol nem csupán érdekes írások olvashatók a hulladéktermelésről, hulladékmentes életmódról, hanem rengeteg természetes anyagú háztartási kellék, alapanyag, kozmetikum is megvásárolható a webáruházban. Emellett online tanfolyamra is lehet jelentkezni, és van egy 30 napos kihívás is - én ezt most kezdem el. A másik kedvenc oldalam Tóth Andi blogja, a https://zero-hulladek.blogspot.com/, és a hozzá kapcsolódó facebook csoport, valamint nemrégen megjelent könyve, a Dobd ki a szemetest! Ez utóbbi igazi fogódzó, gyakorlati kézikönyv a hulladékmentes háztartás kialakításához. 

Nektek milyen tippjeitek, praktikáitok vannak a hulladék csökkentésére?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése