Krizantémot minden kertbe!

Régen jelentkeztem, és tudom, hogy még a nyári évelő összeállításokkal is adós vagyok. De a nyár elmúlt, és azzal most már ráérek foglalkozni a téli időszakban, amikor tervezgetjük a következő évadot. Most a krizantémok ideje következik a kertben, amely ilyenkor még egy utolsó nekirugaszkodással csodás színekbe öltözik, mielőtt téli nyugovóra térne.

Az őszi lombok és termések pompájához harmonikusan illeszkednek a krizantémok többnyire meleg árnyalatú színei. Még a lilás árnyalatok sem lógnak ki az ősz színeinek sorából, hiszen számos cserje büszkélkedhet lila, kék vagy rózsaszín bogyókkal, ezekhez jól illenek a hidegebb árnyalatú virágok.

A krizantém jól mutat díszfüvek társaságában

A kerítés mellett jó helye van a krizantémnak; elhajló szárait akár a dróthoz is kötözhetjük

A krizantémokat ültethetjük önálló ágyásba, vegyes évelőágyba, cserjék közé, jól mutatnak járda vagy kerítés mellett, és edényben is díszíthetik a teraszt vagy a bejáratot.

Szín-, és formagazdagsága lenyűgöző, és termetét tekintve is nagy változatosságot mutat. Így hát minden célra találunk megfelelő fajtát.

Csodálatos színátmenet

Különleges szirom

Tűszirmú krizantém különlegesség

Szín és formakontraszt egy cserépben

Az egyszerű virágú változat kevésbé kényes

Csíkos szirmok, különleges színhatás

Az ártatlanság megtestesülése

Leírhatatlan színjáték

Igényei sem túlzottak: napos-félárnyékos termőhelyet, jó talajt és mérsékelt vízellátást kíván, és még a szárazságot is viszonylag jól tűri. Elvirágzás után nem kell levágni a szárait, elég lesz tavasszal, hiszen ezzel is védelmet nyújtunk a töveknek. Tavasszal egy kis trágya vagy komposzt jól esik neki, és ilyenkor lehet tőosztással szaporítani. Másik szaporítási módja a dugványozás, bár házikerti körülmények között inkább a tőosztás a szokásos eljárás.

Az év nagy részében cakkos, zöld levelével egészíti ki a többi virág tarkaságát, majd fajtától függően július és október között kezd nyílni. Egészen a kemény fagyokig tart a virágözön.

Még a faggyal is dacolnak a virágok

Finom hóharmattal hintve

Az elnyílt virágokat leszedhetjük, de erre az apróbb virágú fajtáknál nincs igazán szükség, mert az újabb és újabb bimbók kinyílva eltakarják a régebbi virágokat.

Ha minden bimbó kinyílik, nem is látszanak majd a levelek

Ez a krizantémom nem élte túl a tavalyi telet; nagyon sajnálom!

Először virágládában, aztán a kertben

Az idő hidegre fordultával a virágok színe sötétebb rózsaszínre vált

A sárga nagyon sok árnyalatában találunk krizantémot

A nagyvirágú fajtáknál, amelyek magasabb szárat növesztenek, leszedhetjük az oldalsó bimbókat, ekkor kevesebb, de nagyobb fejű virágot kapunk. A magas fajtáknál szükség lehet karózásra is, vagy alkalmazhatjuk azt a módszert, hogy június elején legfeljebb felére visszavágjuk a szárakat, így jobban elágazik, alacsonyabb marad és bokrosabb lesz a növényünk. A későbbi visszavágás már a virágzás rovására mehet. A levágott szárakat dugványozáshoz felhasználhatjuk.

A kerti krizantém általában probléma mentesen nevelhető évelő, de időnként meggyűlhet a bajunk a levéltetvekkel, amelyek jellegzetes, erős szaga ellenére is kedvelik a növényt.  Néha a csigák is károsíthatják, de ritka az, hogy az erőteljes növényekben jóvátehetetlen kárt tegyenek.

A kertünkbe sokféle krizantémot ültettem már, de szinte nem múlik el év, hogy ne csábuljak el egy-egy újabb szép tőre. Sajnos az idei tavaszi erős fagyok nagy kárt tettek bennük, jónéhány tő elpusztult, így most ősszel pótolnom kellett az állományt. Vannak azonban olyan fajtáim, amelyek sok éve díszítik a kertünket. Tapasztalatom szerint a kisebb virágú, és az egyszerű virágú fajták ellenállóbbak. A különleges virágformájú és hatalmas virágokat nevelő fajták kényesebbek.

Az egyszerű virágú fajták természetes üdeséget visznek az őszi ágyásokba

Évelőágyásomban a krizantém mellett szép kísérő a fehér aszter

Ha virágládába vagy cserépbe ültetünk krizantémot, tavasszal nyugodtan kiültethetjük a kertbe. Valószínűleg nagyobb termetűre nő majd, és rengeteg virágot fog hozni. Nekem volt olyan tövem, amely több évig élt egy nem túl nagy cserépben, és a telet is kint töltötte különösebb védelem nélkül.

Ez a tő több évig élt cserépben mielőtt a kertbe került volna

A krizantém egyébként az ázsiai országokban évszázadok óta különleges becsben áll, és nemesítése is igen nagy múltra tekint vissza. Szerencsére már itthon is bő választék áll rendelkezésre, így mindenki megtalálhatja a neki tetsző fajtát. És hogy még egy érvet hozzak a krizantém ültetése mellett, jó tudni, hogy rendkívül tartós vágott virág. A levágott szárakról a leveleket el kell távolítani mielőtt vízbe tesszük, így akár két hétig is viríthatnak a vázában. A kemény fagyok előtt jómagam a vázába szoktam menekíteni az utolsó virágokat, hogy még egy darabig élvezhessem a kert őszi áldását a szobában.

A krizantém tehát korántsem csak temető virág, hanem a késő ősz legpompásabb évelője. Ott hát a helye minden kertben!

Lágy ecsetvonásokkal festett őszi kép a kertünkben

Virágpompa egy szezonra 3.

A következő három virág bemutatása előtt hadd tegyek egy kis kitérőt. Gondolataim visszarepítettek az időben úgy negyed évszázaddal. Akkor találkoztam ugyanis először testközelből igazi falusi kerttel, mégpedig a férjem nagymamájának virágoskertjében.

Falusi kertekben a rózsák, évelők és egynyáriak buja kavalkádja tölti meg az ágyásokat (kép az internetről)

Nagy négyzetes ágyásaiban csodálatosan illatozó rózsák virultak, közöttük, mellettük számtalan más évelő és egynyári virág pompázott, tavasszal a szegélyeket ezernyi tulipán díszítette. És a betonjárda mellett három, számomra akkor még ismeretlen, ezért különlegesnek tűnő virág egyvelege alkotott felejthetetlen szín-, és formakompozíciót a nyár folyamán: viola, verbéna és lángvirág. Bár mindhárom virágot ültettem azóta néhányszor, mégis, csak most ötlött fel bennem, hogy milyen zseniális megoldás volt őket együtt ültetni, hogy az apró virágú verbéna és az egyszerű virágú lángvirág milyen jól mutatott a magasabbra törő fehér viola társaságában. És ez a virágtrió évről évre megújult az elszórt magok által! Nézzük meg őket kicsit közelebbről!

A kerti viola számos szép színben nyílik (kép az internetről)

Bár a kerti violák egy része csak szimpla virágokat hoz, ám azok is finom illatúak (kép az internetről)

A kerti viola (Matthiola incana) egy 40-50 cm-re növő, bokrosodó növény szürkészöld levelekkel, amelynek hosszú virágfürtjei egyszerű vagy telt virágokból állnak. Színük lehet fehér, vagy a rózsaszín legkülönbözőbb árnyalatai. A virágok nemcsak szépek, hanem igen kellemes illatúak is. Csokrokban is mutatós, bár vázában nem tart sokáig. Magjait kora tavasszal lehet vetni, akár előnevelve üveg alatt, akár szabad földben. Nekem különösen emlékezetes  maradt az első próbálkozásom ezzel a virággal. Amikor először költöztünk kertes házba, az első télen már alig vártam, hogy kitavaszodjon. Február elején, amint kissé enyhébb lett az idő, én bizony elvetettem a virágmagokat, aztán pár napra rá jókora hó esett, és visszatért a tél. Csodák csodájára az elvetett magok mind kikeltek, és azóta sem pompáztak olyan szépen a violák a kertben, mint akkor! Ez a virág alkalmas színfoltnak önmagában, más alacsonyabb virágok közé „felkiáltójelnek”, virágágy szélére vagy járda mellé szegélynek. Finom illata miatt pihenőhelyek, teraszok díszítésekor is gondoljunk rá!

A verbéna virágernyői számtalan apró virágból tevődnek össze (kép az internetről)

Verbéna színváltozatok (kép az internetről)

A verbénát (Verbena x hybrida) vasfűnek is nevezik. Alacsony, szétterülő habitusú, bokros növény, amely kis ernyőkben hozza egyszerű virágait olyan sokaságban, hogy a virágok szinte eltakarják a leveleket. Színskálája a hideg színeket öleli fel, a fehértől a rózsaszíneken, lilákon át a pirosig, bordóig. Napos helyen a fagyokig virít, és a begyökeresedés után már kevés öntözéssel is beéri. A tartós virágzáshoz érdemes rendszeresen eltávolítani az elnyílt virágszárakat. Alkalmas szegélynek, sziklakertbe, ládába, vegyes ágyásokba. Én magvetéssel sosem próbálkoztam, inkább palántát vásároltam, és vegyes tapasztalataim voltak. Volt olyan év, amikor csodásan virítottak a növények, másik évben csak sínylődtek, lisztharmat lepte meg őket, vagy a csigák falatoztak belőlük. Tavaly is elcsábultam, az egyik ágyásba ültettem néhány tövet szegélynek, de nem voltam maradéktalanul megelégedve. Idén azt hiszem, kihagyom ezt a növényt, ami egyébként szerintem egyike a legszebb egynyáriaknak.

Egynyári lángvirág; a kisebb bugákban nyíló virágok szinte beborítják a növényt (kép az internetről)

Különleges, csillagvirágú lángvirág (kép az internetről)

Hasonlóan vegyes tapasztalataim voltak az egynyári lángvirággal (Phlox drummondii) is. A szabad földbe vetett magokból egyszer-kétszer csodálatos virágözön lett, máskor alig mutatkozott itt-ott valami virág. Feltételezem, hogy a hiba az eljárásban volt, vagy talán a hangyák hordták el az apró magokat. Mindenesetre, ha sikerül a vetésünk, egy tündöklő színekben játszó, csodás szegélynövénynek örülhetünk. Kevés olyan virág van, amelynek ennyire szép selymes szirmai és világító színei lennének, mint a lángvirágnak.

Tavaly egy tasak magból mindössze egy tő lángvirágom lett

Alacsony termetű, jól bokrosodó növény, amely a napos, félárnyékos helyeket, és a jó vízellátást szereti, meleg nyarakon feltétlenül öntözni kell. Palántálni lehet, de egyszerűbb helybe vetni tavasszal. A nyár első felében a legszebb, de őszig hoz újabb virágokat. Ha a virágzás lendülete alábbhagy, vágjuk kissé vissza, rövid idő múlva újra hozza a virágokat. Nyár vége felé szedhetjük bőségesen termelődő magjait is, hogy a következő évre gondoskodjunk utánpótlásról. Színskálája a fehértől a rózsaszíneken át a bordóig terjed.

Szintén régi, falusi kertekből is ismert virág a tátika, vagy oroszlánszáj (Antirrhinum). Méretben változatos, egészen törpe, és termetes fajtái is vannak, magassága 20 cm-től 60-70 cm-ig terjedhet.

Magas tátika a férjem szüleinek kertjében

A kerítés melletti ágyásba tavaly alacsony tátikát ültettem; néhány tő átvészelte a telet

Több hullámban hozza hosszú fürtökben különleges alakú virágait. A virágzási kedv fokozható az elnyílt virágok rendszeres eltávolításával. Színskálája pazar, a kék és lila kivételével minden színt és árnyalatot felölel. Magasságától függően felhasználható főnövényként vagy szegélybe egyaránt. Májusban rendszerint kaphatók a palántái, és ha jól érzi magát, magjait elszórva magától is szaporodhat a kertben. Palántát nem könnyű nevelni, mert nagyon érzékeny a túlzott locsolásra. Egyes példányai még a telet is átvészelhetik, így újra virágozhatnak, ezért nem érdemes ősszel kiszedni a növényeket, adhatunk nekik egy esélyt. Nálam két-három tő kibírta a hótakaró alatt, most szépen hajtanak. Napos, kissé száraz helyre mindenképpen ajánlható hálás virág.

Alacsony párnát képző, a napos, száraz helyek csodás virága a selymes szirmokkal büszkélkedő porcsinrózsa (Portulaca), amelyet pozsgás, hengeres levélkéi után kukacvirágnak is neveznek. Kiváló az egész nap tűző napnak kitett helyekre, annál is inkább, mert csak napsütésben nyitja ki virágait. A növény méretéhez képest nagy, 4-5 cm-es virágai lehetnek egyszerűek vagy teltek, és a fehér, sárga, narancs, rózsaszín és piros számos világítóan élénk árnyalatában nyílnak.

A porcsinrózsa egyszerű virágokkal is nagyon szép (kép az internetről)

Teltvirágú porcsinrózsa; a tavaly a sziklakertbe ültetett palánta négy színt tartalmazott egy áráért; remélem elszórta a magjait!

Apró, mákszerű magjait elszórva magát is megújítja, így nem okoz gondot a szaporítása. Tavaszonként palántáit is árulják, és gyakori, hogy egy cserépben több példányt is kaphatunk, akár több színben. Kiválóan bírja a szárazságot, sőt egyetlen ellensége a túlöntözés. Igénytelen növény, amely a legszárazabb helyekre is színt vihet hónapokon át. Különösen alkalmas sziklakertbe, kőfalak tetejére, de ágyás szegélyébe, napos kerítés tövébe, járda mellé is ültethető. Erkélyládában is megállja a helyét, csak vigyázzunk az öntözéssel, és ne nagyon tápoldatozzuk!

A búzavirág bonyolult virága önmagában egy műalkotás (kép az internetről)

Búzavirág szép színváltozata (kép az internetről)

A búzavirág nagyobb tömegben mutat igazán (kép az internetről)

Hogy erre a bejegyzésre is jusson kék virág, szóljunk még a búzavirágról (Centaurea) is. A régóta ismert szántóföldi gyomnövény mára elismert kerti virággá vált, amelynek a kéken kívül rózsaszín és fehér változatai is vannak. Magassága 50-60 cm, lazán elágazó habitusa miatt nagyobb tömegben ültetve mutat jól. Nagyon illik természethű kertekbe, virágos rétre.

Tátika, bársonyvirág, búzavirág és más virágok vidám egyvelege dobja fel az évelők közötti üres helyeket (kép az internetről)

Virágzási ideje mindössze néhány hét nyár elején, de szakaszosan vetve hosszabban élvezhetjük üdítő látványát. Helybe vetése nem okozhat gondot, hiszen a természetben is elveti magát. Tápdús talajt, napos helyet szeret. Különleges alakú virágaival izgalmassá teheti ágyásainkat.

Befejezése következik