Pünkösdi királyság a kertben

Idén éppen május közepére esik pünkösd, amikor a kertek valódi királyi díszbe öltöznek egy pompás évelőnek és néhány cserjének köszönhetően. Igaz, ez a pompa nem túl hosszú életű, ám annál látványosabb, amikor néhány héten át élvezhetjük a pünkösdi rózsák és a rózsaloncok, virágloncok bokrokat elborító virágözönét.

A pünkösdi rózsa (Paeonia lactiflora) hosszú életű, hálás évelő, amely évszázadok óta díszíti kertjeinket. Kínából származik, de szerencsére nem csak a császári udvar kiváltságosainak lehet része a virágzás csodájában. Bárki nevelhet kertjében pünkösdi, más néven bazsarózsát, amely napos helyet, jó talajt, és némi öntözést kíván csak, és megbízhatóan virágzik évről évre. Időnként meghálál némi tápanyag utánpótlást, pl komposzt formájában, ezen kívül azonban nem sok gondozást igényel, sőt, nem is szereti, ha bolygatják.

Hatalmas bokrot alkot ez a kertünkben lévő bazsarózsa, amely óriási virágokat bont, és még az oldalbimbói is kinyíltak sorra egymás után; egyetlen bánatom, hogy nem illatos

Nagyon szeretnék ilyen bordó bazsarózsát, amíg azonban az enyém nem nyílik, addig a mások kertjében gyönyörködöm benne... (Internetes kép)

A halvány rózsaszín és fehér pünkösdi rózsák általában illatosak is (internetről való kép)

Ha jól érzi magát, akár évtizedekig egy helyben lehet hagyni, tőosztására, esetleges átültetésére kora ősszel, esetleg kora tavasszal lehet sort keríteni. Elnyíltával érdemes levágni hervadt virágait, de a növényt hagyjuk díszleni tovább, mutatós levelei jól kiegészítik a többi, később virágzó növényt. Némelyik fajtájának ősszel bordósra színesednek a levelei, amelyekkel jól beleillenek az őszi kertkompozícióba is. Elhervadt leveleit ősszel vagy tavasszal a földig le kell vágni.

Kora tavasszal ígéretesen bújtak elő a régi kertből hozott pünkösdi rózsáim; sajnos  azonban idén egyik sem virágzott, pedig több fajtám is van; Bízom benne, hogy az idén megerősödnek annyira, hogy jövőre már elkápráztatnak virágaikkal és illatukkal

Már kora tavasszal is mutatós, ahogy a bordó színű új hajtások megjelennek, ilyenkor apró tavaszi hagymásokkal, ibolyával kiegészítve szintén szép látványosságról gondoskodnak az éledező kertben. Persze igazi főszereplővé virágzásakor válik, ilyenkor számomra ők a kert primadonnái. Több fajtát összeválogatva csaknem egy hónapon keresztül élvezhetjük hatalmas, gyakran mennyei illatú virágait.

Ez a szimpla virágú pünkösdi rózsa tavaly még a régi kertünkben pompázott; kb tíz éves tő volt, előfordult, hogy ötvennél több virágot hozott!

Vannak egyszerű, és teltvirágú fajtái, színskálája a fehér, rózsaszín, vörös, bordó számtalan árnyalatát öleli fel. Kiváló vágott virág, akkor kell vázába tenni, amikor a bimbók éppen kezdenek kibomlani.

Különleges fajtája a keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia), amelynek rendkívül kecses, filigrán megjelenést kölcsönöznek finoman szeldelt, üde zöld levelei. Alacsonyabb termetű, kissé igényesebb közismert rokonánál. 

A keleti bazsarózsa finom levélzetével és szép bordó virágaival különlegességnek számít a kertjeinkben (internetes kép)

Tömegesen nyílik a bánáti bazsarózsa a Mecsekben (internetes forrás)

Hazánkban is honos a fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subs. Banatica), amelynek kiemelten fontos természetes élőhelye a Mecsekben, a Zengőn van. Virágzása turistákat vonzó látványosság.

A fás bazsarózsa (Paeonia suffruticosa) a cserjék közé tartozik, hiszen egész évben megmaradó, kissé göcsörtös ágrendszert nevel. Terjedelmesebb, mint évelő rokonai, elérheti magasságban és szélességben is az 1-2 métert. Igaz, lassan nő, ezért nem kell tartani attól, hogy hamar kinőné a helyét. Virágai elképzelhetetlen szépségűek, sokféle árnyalatban nyílnak. 

A fás bazsarózsa virágai egészen különlegesek színüket, mintázatukat tekintve (internet)

Finom rajzolatú, különleges színhatást mutat ez az elegáns virág

A fás bazsarózsa fajtái között sárga virágúak is vannak (internet)

Lehetnek fehérek, rózsaszínek, lilák, barackszínűek, sárgák, és vörösek, gyönyörű porzókkal és gyakran a virágok közepén sötétebb foltokkal. Egy-egy idősebb tövön akár száz virág is nyílhat!

Hihetetlen virágözön fogadja az érkezőt ebben  az előkertben a méretes fás bazsarózsának köszönhetően (internetes kép)

Szeldelt levelei virágzás után is szépek. Császárnői külleme ellenére nem túl kényes, szereti a jó talajt, napos, esetleg félárnyékos helyet, és az egyenletes vízellátást, időnként némi szerves tápanyagot. Metszeni nem kell, és ő is szereti, ha békén hagyják.

Ez a gyönyörűség az egyik új szerzeményem; egyetlen virágot hozott a fiatal növényke, de remélem, hogy jövőre már ennek többszörösét mutatja majd be

A pünkösdi rózsák színeiben nyílnak a májusi kertek gyönyörű cserjéi, a rózsaloncok (Weigela). Amikor, úgy tizenöt éve először megismertem ezt a növényt, elhatároztam, hogy a kertemben mindig lesz legalább egy rózsalonc.

Az előző kertünkben félárnyékos helyen ilyen virágözönnel ajándékozott meg a rózsalonc 'Bristol ruby'  fajtája

Ideális növény kisebb kertekbe, hiszen nem nő nagyra, 1,5-2 méteresre nőnek a nagyobb fajtái, ám vannak jóval kisebbek, sőt, törpék is közöttük. Ívesen meghajló ágait ilyenkor szinte elborítják a 2-3 cm-es virágharangok, amelyek különböző árnyalatú pirosak, rózsaszínek, fehérek, sőt, halvány sárgák is lehetnek fajtától függően. Levelei élénk zöldek, virágzáson kívül is szépek, de van bordóba hajló levelű és fehérrel szegélyezett levelű fajtája is.

Egyelőre négy különböző rózsalonc van a kertünkben; ez egy törpe, vörös levelű, lilásrózsaszín virágú változat, amelyet a nagy évelőágyásba ültettem ősszel

Szoliterként ültettem a fehérrel szegélyezett levelű fajtát, amelynek érdekessége, hogy a virágai különböző árnyalatú rózsaszínűek

Fő virágzási ideje május-június, de több fajtája hoz kisebb megszakításokkal virágokat egész nyáron, igaz, valamivel kisebb bőségben, és vannak kétszer nyíló fajtái, amelyek az első virágzás után augusztus-szeptemberben még egyszer előrukkolnak virágdíszükkel. Gondozási igénye csekély, jó talajt, napos, félárnyékos fekvést kíván, kártevői nincsenek. Metszeni nem szükséges minden évben, ha az elöregedett ágait néhány évenként ki akarjuk vágni, azt virágzás után érdemes megtenni.

Itt még félig bimbós állapotban van a hátsó kertbe ültetett rózsaloncom, amelynek bimbói ragyogó rubinpirosak

Szoliterként is kiváló választás, de más időszakban nyíló cserjék közé ültetve, vagy kerítés melletti sövényként is nagyszerű növény.

Hasonlóan pompás a rózsalonc rokona, a kissé nagyobb termetű viráglonc. (Kolkwitzia). Terjedelmes, akár 3 méteresre is megnövő bokor, amelynek ívesen meghajló ágait májusban szó szerint elborítják a halvány rózsaszínben nyíló virágharangok. Nincsen színválasztéka, egyetlen faját ültetik. Nagyon hálás, nagyon ajánlható növény, helyigénye, gondozása megegyezik a rózsaloncéval. Virágzás után terméstokjainak pamacsai is mutatósak.

A régi kertünkben igen gazdagon virágzott a viráglonc, amelyet kínai loncnak is neveznek

Egy leírásban olvastam, hogy a nyíló virágloncot menyasszonyhoz hasonlították; hogy ez nem túlzás, annak éveken át tanúi voltunk a régi kertben; új kertünkben ehhez hasonló pompájára egy-két évet még várnom kell

Rózsalonccal, illetve fajtáival és viráglonccal kiválóan kiegészíthetjük a pünkösdi rózsák virágzását. Mivel egy időben nyílnak, és színeik is jól harmonizálnak, eltérő méretű és alakú virágaik pedig jól kiegészítik egymást, alkalmasak akár arra, hogy a pünkösdi rózsák hátteréül szolgáljanak, egy mindent betöltő virágáradat létrehozásához, akár a kert másik részén ellenpontot képezhetünk velük. Akár így, akár úgy használjuk fel őket, egy mesés májusi kert létrehozásához mindannyian nélkülözhetetlen növények!

Sörkifli

Olyan hideg, szeles mostanában az időjárás, napok óta borult az ég. Ha a hétvégén sem süt ki a nap, akkor nincs más hátra, sütni kell valamit... És otthon kuckózni. Lehetne sütni például sörkiflit! Már az illata is fenséges, hát még a ropogós külseje, puha belseje... Ki kér? :)

Hozzávalók:

A tésztához:
60 dkg liszt
1,5 dl langyos tej
1 teáskanál cukor
3 dkg élesztő
1 tk só
2 dl langyos víz
0,5 dl olaj

A töltelékhez:
12 dkg vaj (ne legyen kőkemény, de puha sem)
1 teáskanál só

A tetejére:
1 tojás
szezámmag (lenmag, reszelt sajt, ami szeretünk)

Elkészítés: 

1. Az élesztőt felfuttatjuk a langyos cukros tejben.
2. A lisztet nagy tálba szitáljuk, megsózzuk, közepébe fészket formálunk, beleöntjük az élesztős tejet és a vizet. 
3. Könnyű tésztát dagasztunk, a dagasztás vége felé az olajat is hozzáadjuk. Mikor már nem ragad a kezünkre, letakarjuk egy tiszta konyharuhával és a duplájára kelesztjük (kb. 45 perc alatt).
4. A töltelékhez a vajat alaposan elkeverjük a sóval.
5. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, 4 egyforma darabba vágjuk, mindegyiket gömbölyítjük, mint egy zsemlét. Konyharuhával 15 percre letakarjuk őket.
6. Majd fogjuk az egyiket, 26-28 cm átmérőjű körlappá nyújtjuk, megkenjük a vaj felével, majd befedjük egy másik, ugyanekkorára nyújtott lappal. A töltött tésztát tovább nyújtjuk, 33-35 cm átmérőjűre, míg kb. 3 mm vastag lapot nem kapunk.
7. Éles késsel 12-16 cikkre vágjuk. A cikkek íves részét kb. másfél centi mélyen bemetsszük, majd feltekerjük, mint egy kiflit. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, kellő távolságot hagyva a kiflik között.
8. Ugyanígy járunk el a másik adag tésztával.
9. A sütőt bemelegítjük 210 fokra.
10. A tepsiket letakarjuk kb. fél órára, majd a kifliket lekenjük felvert tojással, megszórjuk szezámmaggal és a forró sütőben kb. 20 perc alatt aranyszínűre sütjük.

Langyosan a legfinomabbak... :)

Recept: Limara péksége c. könyv nyomán

Egy év változásai

Úgy gondoltam, hogy itt az ideje bemutatnom a kertünket, hiszen a napokban lesz egy éve, hogy birtokunkba került. Nemcsak azért járom körbe egy virtuális séta során, hogy megmutassam az eddigi változásokat, bár ez sem kevés, hanem azért is, mert mostanra már kikristályosodott a kertkoncepciónk, és szeretném megmutatni, hogy mit is akarunk kialakítani. És nem utolsó sorban azért is, mert hamarosan indulnak a munkálatok, amelyek során az elképzeléseinket megvalósítjuk.

A tavalyi első fűkaszálás után ilyen volt a kert

A kiindulási állapotokról már szóltam első írásaimban, most inkább azt emelném ki, ami a koncepció szempontjából fontos. Telkünk hátrafelé emelkedő, kissé dimbes-dombos jellegű, és ezen az adottságon nem akarunk változtatni, meg akarjuk őrizni a természetes domborzatot. Ebből viszont következik, hogy ide csakis természetes hatású kertet lehet elképzelni, értem ezalatt azt, hogy nem lesznek szigorú formák, nyírott sövények, kiépített ágyásszegélyek.

Lesz viszont sok fa és cserje, rengeteg évelő virág és egy kerti tó, amelyek élő-, és búvóhelyet, táplálékot nyújtanak mindenféle állat számára. Sok kisebb zug, pihenőhely kialakítására is törekszünk, ahol van mód egy kicsit megpihenni, elvonulni, csendesen szemlélődni.

Ehhez a kertideálhoz az első lépéseket már megtettük. A kertben rengeteg gyümölcsfa volt, sokuk meglehetősen elhanyagolt állapotban, és sok kis csemete volt túl sűrűn ültetve, amelyek gátolták volna egymást a fejlődésben.

A kert hátsó része egy évvel ezelőtt; a telek innen lejt a ház felé

Sajnos ezek egy részét ki kellett, illetve ezután kell majd kivágni, részben azért, mert egyszerűen nincs rá szükség, hiszen elsősorban nem termelni akarunk, és sem feldolgozni, sem tárolni nem tudnánk ennyi gyümölcsöt, részben pedig azért, mert csak olyan fajtákat hagyunk meg, amelyeket nem, vagy csak minimális mértékben kell permetezni. Így is lesz elég gyümölcs, még befőzésre is jut, és késő tavasztól késő őszig folyamatosan kerül az asztalra friss gyümölcs! Van eper, málna, josta, ribizli, cseresznye, meggy, sárgabarack, őszibarack, körte, szilva, füge, dió, mogyoró, szelídgesztenye és mandula. Emellett kialakítunk egy kisebb konyhakertet is, éppen csak a nyári friss fogyasztásra való zöldségekkel.

A cseresznyefa kiemelt helyen van a kertben, hiszen díszfának sem utolsó; alatta már alakul az évelőágyás

A gyümölcsfák és díszfák vegyesen helyezkednek el, vagyis nem különül el a díszkert és haszonkert. Egyrészt a már meglévő gyümölcsfák elhelyezkedése miatt döntöttünk így, másrészt pedig a gyümölcsfák többsége látványnak is szép, ugyanúgy része a kerti képnek, mint a csak díszértékük miatt ültetett fák. Díszfáink közül legnagyobb termetű lesz a platán, amely a kert hátsó részén kapott helyet. Szintén nagyra nő a császárfa, a nyírfa, ginkgófa és a szelídgesztenye, aminek a termése is nagyon finom. Ezek a fák még csemeték, amíg megnőnek, addig közöttük meghagytunk a gyümölcsfák közül néhányat, amelyek majd később kerülnek kivágásra.

A fakivágás után szellősebb lett a kert; ha a frissen telepített fák már igénylik a nagyobb helyet, majd átgondoljuk, hogy a meghagyott fákból mi megy és mi marad

A kertben van továbbá hársfa, vérszilva, tervezek még ültetni szivarfát, egy magnóliát, japán juhart, és természetesen nem maradhat el a galagonya sem. Hogy a díszcseresznyét hova ültetem majd, azt nem tudom, és a férjem nagyon vágyik még egy-két akácfára is…

Fenyőfélék közül remélhetőleg kertünk ékessége lesz néhány év múlva a himalájai cédrus, az erdei fenyő és a hegyi mamutfenyő.

A frissen ültetett himalájai cédrus (Cedrus deodara) ősszel még csak óvodás volt

A fák között és a kert oldalai mentén cserjéket ültettünk, amelyek az év során más-más időszakban ékesítenek egyes kertrészeket virágjukkal, színes lombjukkal, vagy terméseikkel.

A hátsó kert egy éve még nem volt túl vonzó

Most már megeredtek az ősszel ültetett cserjék, a kerítésre fiatal vadszőlő kapaszkodik; itt a kert legmagasabb részén tervezünk egy kis pavilont és bográcsolásra is alkalmas tűzrakó helyet kialakítani

Már kora tavasszal virágok is díszítették a hátsó kertet; az ágyásokat majd folyamatosan bővítem

Szintén a hátsó kert részlete: két nordmann fenyő, aranysárga terülő boróka, két nyírfa, és ívesen ültetett cserjék zárják a teret; az öreg barackfa egyelőre még állja a sarat

A cserjék az egyes kertrészek elválasztására is szolgálnak, takarnak, vagy éppen kulisszaként szolgálnak.
Méretes évelőágyásokat alakítottunk ki a kert egyik oldalán, ez már egy év alatt is szépen kezd beállni, idén már pompás virágzásra számítok.

A kerti tárolóként szolgáló faház környéke egy éve még elég kopár volt; oldala mentén  tervezem ősszel kialakítani a két párhuzamos rózsaágyást, amelyek között lépőkövekből kialakított ösvény vezet majd a faház mögé

A telek határán egészen a faházig terjed az egyik évelőágyás; a növények jelentős részét az előző kertből hoztuk át, de azóta cserjéket, hagymásokat és további évelőket ültettem még ide; ez az ágyás lassan megtelik...

A kerti csap mögött a terasz közelében volt két gyönyörű bazsarózsa; ezt az ágyást is jelentősen kibővítettem tavaly óta

A teraszról rálátni a kerthatáron fekvő nagy évelőágyásra

 A kert másik oldalának kialakítása idén kezdődött. Sajnos itt nagyon sok cserjét ültettek egymás mellé, kissé átgondolatlanul a volt tulajdonosok. Ez részben érthető, hiszen mihamarabb összefüggő növényzetet szerettek volna a kert határa mentén, ám a gyorsan növő, nagy termetű cserjék mára elnyomták lassabban fejlődő társaikat és egy kusza, elhanyagolt, elgazosodott „dzsumbuj” lett belőle.

Ebben a dzsungelben sok értékes növény bújik meg: orbáncfű, sárga levelű hólyagvessző, labdarózsa, sásliliom, rózsa, íriszek; elkél majd a rendteremtés ősszel

Ugyanebben az oldalban az elgazosodott talajtakaró cserjék helyére egyelőre virágokat ültettem

Az elmúlt egy évben volt alkalmunk kiválasztani, hogy mely növények maradjanak itt meg, és az átalakítás ennek megfelelően kezdődött már el, de a fő munkálatok őszre maradnak majd.

Az oldalkertben egyelőre csak a kerítés mentén kezdtem el egy hosszú, keskeny ágyás kialakítását, amely már szintén kezd mutatós lenni.

Az utcáról is látható oldalkert kialakítása még nem teljes, ám az ősszel ültetett tulipánok és árvácskák már szép színfoltot adtak

Mindig nagyon tetszett, ha egy ház falai mentén növényeket láttam, mert ez összekapcsolja az élő és épített környezetet, a házat a kert részévé teszi, és az épület ridegségét oldja a növényzet. Házunk mellett, nagy örömömre az előző tulajdonosok kialakítottak egy nagy ágyást a házfal és a járda között. Növényállományát azonban nagy mértékben át akarom majd alakítani, de ehhez még nem fogtam hozzá, mert előbb a lábazatot és a járdát fogjuk befejezni, és addig nem sok értelme lenne a virágágyásokat kialakítani.

A ház melletti ágyásnak nagyon örülök; tavasszal sok hagymás virág és ibolya nyílt itt, ám mostanra kezd kissé kaotikus lenni a helyzet; ennek rendezésére biztos nem kerül sor idén...

Az előkerttel szintén ez a probléma. Egyelőre elég vigasztalan képet nyújt, de amíg az építési munkák, és a kerítés nincs kész, addig ehhez sem fogok hozzá.

Az idei terveink között szerepel a hátsó kert és terasz rendbe tétele, tó építése, kerti ösvény és pihenőhelyek, valamint a medence helyének kialakítása.

A faház mögötti sufnit lebontjuk, itt alakítunk ki helyet a medencének, persze szépen virágzó növények is lesznek, illetve már részben lettek is ültetve

Ősszel a kerítés mentén lévő cserjesort szeretném kitisztítani és átalakítani, évelőkkel beültetni a hézagait. Szintén ősszel szeretném kialakítani a rózsakertet is. A célunk az, hogy a háztól hátrafelé található rész már teljesen kialakuljon, ezt a részt már ne kelljen építési munkákkal bolygatni. Az oldalsó és elülső részek majd a következő menetben kerülnek sorra, talán jövőre.

A terasz mögötti kert egy éve; azóta a két nyírfa alatt is ágyás van, a fűzfa pedig ki lett vágva

A faház melletti diófa alól jó rálátás nyílik a kert egy részére és a nagy évelőágyásra

A vízcsap mögötti ágyás szemből; két oldalán lépőkövekből álló ösvény vezet majd a ház bejáratához jobboldalt és a hátsó teraszhoz baloldalt; az ösvény a faház mellett vezet majd hátra a medencéhez

Ha visszatekintek az elmúlt egy évre, talán a képekből is kiderül, hogy mennyi minden változott, és reménnyel mondhatom, hogy két-három év múlva a kert már tényleg azt a képet fogja mutatni, amit elképzeltünk álmaink kertjeként.

Császárzsemle

Húsvétkor készítettem legutóbb az egyik  kedvenc házi pékárunkat. A boltihoz még csak hasonlítani sem lehet! :) Frissen finom ropogós a héja, a belseje pedig puha, kissé kalácsszerű. Még napok múltán is élvezhető. Olyankor szoktam nekiállni, amikor kedvem és időm is van a konyhában szöszmötölni, mert a formázása kissé időigényes. Viszont minden egyes percet megér! :)

Az eredeti recept Limarától származik, én csupán a kezemre alakítottam az arányokat.

Hozzávalók:

50-55 dkg liszt
2 kávéskanál só
1,8 dl víz
1,5 dl tej
4 dkg vaj
1 evőkanál cukor
1,5 dkg élesztő

Elkészítés:

1. Az élesztőt elmorzsoljuk a meglangyosított, cukrozott tejben, felfuttatjuk. A lisztet kimérjük, elkeverjük benne a sót. A puha vajat kis kockákra vágjuk. 
2. A liszt közepébe öntjük az élesztős tejet és a langyos vizet, elkezdjük dagasztani. Mikor már összeállt a tészta, hozzáadjuk a vajkockákat is, és addig dagasztjuk, míg el nem válik az edény falától. Meleg helyen, letakarva duplájára kelesztjük a tésztát. 
3. Majd 8 cipóra osztjuk, és mindegyiket kb. 45 cm hosszú rúddá sodorjuk. Ezt érdemes két lépésben végezni, közben pihentetni a rudat, hogy a sikérszálak megnyúljanak. 
4. Fogjuk az elsőt, és egy laza hurkot kötünk rá. A jobb oldali végét kissé hátrahajtva középen átdugjuk a lyukon. Majd megfordítjuk a tésztát, és a másik végét is behajtjuk. Így járunk el a többi rúddal is. (Ha elkél a segítség: http://www.limarapeksege.hu/2010/04/csaszarzsemle-reggelire.html)
5. Sütőpapírral bélelt tepsin 20 percig pihentetjük a zsemléket.
Majd lekenjük őket vízzel, és 200 fokos gőzös sütőben 20-25 perc alatt pirosra sütjük.

Virágok hónapról hónapra: április

Folyamatosan bővül a virágzó növények választéka, most már szelektálnom is kell, hogy miről is írjak… Ami nem fér bele a mostani írásba, az jó lesz jövőre!

Kezdve a fákkal, a leglátványosabbak ilyenkor a gyümölcsfák és azok díszváltozatai. Mivel azonban nekik már külön fejezetet szenteltem, ezért most egy kevésbé feltűnő virágdíszt nyújtó fával, a korai juharral (Acer platanoides) kezdem a sort. Kis csokrokban nyíló sárgászöld virágai nagyon szép látványt nyújtanak április elején a még levéltelen ágakon. Nagy termetű fák, ezért inkább parkokban, mint kertekben találkozunk velük.

Üde látvány a korai juhar zöldessárga virágbokrétája

A kibomló friss élénk bordó juharlevelek szép kontrasztot alkotnak a sárga virágokkal

A kertünkben élő fiatal borbás berkenye idén már sok virágot hozott

A berkenyék (Sorbus) is nyílnak már a hónap vége felé, ők is csokros, fehéres virágokat bontanak, melyeknek még diszkrét illata is van. A fákon késő nyártól megjelennek a szintén nagyon látványos többnyire piros vagy narancssárga bogyók, amelyek késő őszbe nyúlóan ékesítik a növényeket és a kertet.
Különleges virágdíszt ad a júdásfa (Cercis), amely a mediterráneumban honos, bár van kanadai és kínai változata is. Nevét onnan kapta, hogy Júdás állítólag ilyen fára akasztotta fel magát. Virágai lilás rózsaszínek, de találkozhatunk fehér virágú, és csüngő ágrendszerű fajtáival is.

A júdásfa az öreg ágakon, sőt, a törzsön is hoz virágokat; a botanikában ezt a jelenséget kauliflor virágzásnak nevezik

Különlegességét az adja, hogy a borsóéhoz hasonló pillangós virágok közvetlenül az ágakon jelennek meg, akár magán a törzsön is kis csoportokban. Szívós növény, amely lehet nagy bokor vagy kisebb fa is. Levelei vese alakúak, ami szintén nem hétköznapi. Napos helyen, normál talajban gond nélkül nevelhető.

Napsárga pomponokkal ékesíti magát a boglárkacserje

A szimpla virágú, fehérrel szegélyezett levelű boglárkacserje kifejezetten elegáns növény

A cserjék között nagyon népszerű a pomponszerű napsárga virágokkal ékes boglárkacserje (Kerria japonica). Töve kissé terjedő, erre nem árt odafigyelni telepítésekor, de egyébként különösebb igényeket nem támasztó bokor, amely napos-félárnyékos tenyészhelyen szépen díszlik. Vékony vesszői élénk zöldek, ezt a tulajdonságát a télen is mutatós ágyásokban kihasználhatjuk. Van szimpla virágú változata is, sőt fehértarka levelű is, ez egy kissé filigránabb megjelenésű növény.

A közönséges mahónia már bimbós állapotban is szép látványt nyújtott a kertünkben

Szép különlegesség a keleti mahónia (Mahonia bealei)

Az örökzöld mahónia (Mahonia aguifolium) is sárga virágokkal ékesíti magát, árnyékosabb helyeken szép színfoltot ad. A közismert változatán kívül különleges fajtái is vannak.

Április-májusban nyílnak a csodálatos egzotikus virágokkal büszkélkedő rhododendronok. Sajnos nem akárhol élnek meg, mert a savanyú talajt és párás klímát kedvelik, bár vannak már a talaj iránt toleránsabb változatai is. Mindenképpen igen igényes növényekről van szó, melyeknek azonban felülmúlhatatlan a virágpompája. Színskálája a fehér-rózsaszín-lila-sárga-narancs-piros palettát öleli fel, és termetre is nagyon nagy a választék, hiszen törpétől az óriásig minden megtalálható közöttük. A meszes öntözővízre is nagyon érzékenyek, ezért esővízzel kell öntözni őket. A félárnyékos helyeket kedvelik.

Az ősszel ajándékba kaptuk ezt a rhododendront, ami ilyen csodás virágzással örvendeztetett meg; kíváncsi vagyok, hogyan vészeli majd át a nyári forróságot...

Sétány Anglia híres rhododendron kertjében, a Leonardslee Gardens-ban

Áprilisban már egyre több évelő virággal is találkozunk, melyek akár hagymások kísérőjeként, akár talajtakaróként, akár önálló ágyásban is megállják a helyüket.

Egyik kedvencem a kaukázusi nefelejcs (Brunnera macrophylla). Félárnyékos, jó talajú területeken hosszú életű, és évről évre megbízhatóan virágzik több héten át. Utána nagy, szív alakú leveleivel díszít, jól takarja a talajt.

Hűséges társ a kertben a kaukázusi nefelejcs, nevéhez hűen nem is lehet róla megfeledkezni!

Léteznek olyan változatai is, amelyeknek ezüstös mintázatú a levele. Ha nem vágjuk le elvirágzott szárait, akkor magját elszórva szaporodik is. Vágott virágként is kiváló csokorlazító. Persze, hogy el ne felejtsem, mindezen előnyös tulajdonságai mellett legfőbb értéke a csodás égszínkék apró virágainak felhője, amely mindenkit elbájol. Bokrok alatt magában is szép, de más kora tavaszi virágok kísérőjeként kihagyhatatlan növény!

Több éve megvannak csatavirágaim, melyeket a régi kertünkből hoztunk magunkkal

Hogy a kék virágoknál maradjunk, (hiába, az egyik legfontosabb szín a kertben számomra!), ismerkedjünk meg a nem túl ismert csatavirággal (Polemonium reptans)! Hogy ez a kis termetű, kb 30 cm magas törékeny kis növény miért viseli ezt a nevet, arról fogalmam sincs, de tény, hogy nálam évek óta állja a sarat, megbízhatóan virágzik. Összetett, kissé páfrányszerű levelei pedig virágzás után is tovább díszítenek. Szintén képes magról szaporodni. Napos-félárnyékos helyen, jó vízellátású talajban biztos a siker!

A kék, lila, rózsaszín és fehér árnyalataiban pompáznak a gyakran kétszínű virágokat hozó haranglábak (Aquilegia). Nagyobb termetű fajtái 40-50 cm-re is megnőnek, impozáns látványt nyújtanak a magasba emelkedő virágaikkal.

A házunk mellett és a kertben többfelé nyílnak a kék és fehér haranglábak; napos, száraz és félárnyékos helyen egyaránt szépen díszlenek nálunk

Ez a fotó apukám műve egy csokor kerti haranglábról

Elnyílott terméstokjai akár még télen is díszítenek a kertben. Ám, ha nem akarjuk a kikelő magoncok okozta rendetlenséget látni a kertben, akkor virágzás után vágjuk le a szárait, hogy ne érlelhessen magot. Levelei a nyár folyamán általában visszahúzódnak, ezért érdemes olyan társak mellé ültetni, amelyek majd eltakarják megüresedő helyét az ágyásban.

Régóta ismert, nosztalgikus hatású évelő a szívvirág (Dicentra spectabilis). Filigrán levelei, széthajló szárain csüngő szív alakú rózsaszín vagy fehér virágai igen megkapó látványosságot jelentenek, semmilyen más virághoz nem hasonlítható különlegesség. A növény igen hosszú életű, akár évtizedekig helyben maradhat. Nyárra teljesen visszahúzódik, hogy aztán a hosszú pihenő után tavasszal ismét virágozzék. Romantikus kertekben nélkülözhetetlen virág. Fák, bokrok világos árnyékában biztosan jó helyet találhatunk neki a kertben.

Régi vágyam teljesült: frissen ültetett szívvirág a kertünkben

Tömény romantika: szívvirág és ezüstös levelű kaukázusi nefelejcs

Talajtakaróként nagy felületeket képes beborítani a változatos élénk színekben pompázó árlevelű lángvirág (Phlox subulata). Több fajtája van, amelyek fehér, lila, rózsaszín, bíbor színekben nyitnak olyan tömérdek mennyiségű virágot, hogy azok teljesen elborítják a leveleit is.

A sziklakertek nélkülözhetetlen tavaszi színfoltja a lángvirág

Kifejezetten napos helyre való növény, ágyások szegélyeként, sziklakertben alkalmazható. További érdeme, hogy örökzöld, így az év többi részében, és télen is díszít apró, hengeres leveleinek szőnyegével. Nem sok gondoskodást igényel, virágzás után érdemes visszavágni, hogy ne terebélyesedjen el túlságosan.

Áprilisban már üde színekkel ékesek az évelőágyások

A természet a tavaszt ünnepli

Áprilisban már igen látványos virágágyásokkal büszkélkedhetünk, ha még nem ültettünk ehhez szükséges növényeket, akkor rajta, ne maradjon virág nélkül egyetlen kert sem!