Milyen kertet is szeretnénk?

Nagyon gyakori, hogy amikor először kerül szembe a kerttulajdonos ezzel a kérdéssel, rá kell döbbennie, hogy igazából nem is tudja, mit is kellene kezdeni a telekkel.

Él persze valamilyen kép mindenkiben arról, hogy mit jelent számára a kert, de a megvalósításhoz szükséges ismeretekkel ritkán rendelkezünk. Jómagam is jártam már ebben a cipőben, és az ismerősi körben, a környéken lévő kertek legtöbbjénél is ezt a helyzetet tapasztalom.

Ebben az írásban azt a kérdést szeretném körüljárni néhány példa alapján, hogy milyen is a megfelelő kerti stílus, amit magunkénak érzünk, amit szívesen látnánk magunk körül. Mindenkinek más és más, én most néhány adalékkal szeretnék szolgálni, ami segíthet megtalálni a nekünk tetsző kialakítást. (A képek mindegyike az internetről szedett gyűjteményemből való.)

Egyszerre elegáns és otthonos ez a kert; a sok növény, a nagy fa védett, meghitt hangulatot teremt

A leggyakoribb megoldás, hogy valamilyen divatirányzatot követve kialakítanak/kialakíttatnak, ültetnek ezt-azt a tulajdonosok, s az eredmény még szép is lehet, de hiányzik belőle az a valami, amitől személyre szabott, a család igényeinek igazán megfelelő lesz a kert. Én úgy mondanám, hogy hiányzik az a valami, amitől élhetővé válik a kert.

Számomra ez a modern minimalista stílus cseppet sem vonzó; túlságosan kimért, és személytelen

Modern és elegáns kert, virágok is vannak, mégis rideg és távolságtartó

Divatos mediterrán jellegű kert; szép, de számomra még ez is kissé díszletszerű

Ki ne ismerné azokat a kert (?) tulajdonosokat, akik telküket körülkerítik valamilyen egyforma sövénnyel, leginkább tujafélével vagy fagyallal, a kertet pedig bevetik fűvel és kész.

Persze a képhez még tartozik valamilyen építmény is, kerti sütögető, díszes, divatos térkő burkolat, jobb esetben egy fedett terasz vagy egy kis pavilon is kiegészíti a képet. Még jobb esetben néhány virágláda vagy függőkosár ad valami színt a nyári hónapokban, de ezzel nagyjából kimerült a repertoár.

Mindig egyforma, semmi sem csábít arra, hogy kimenjünk

 Van persze előnye is ennek a dizájnnak: mindig rendezett, elegáns és kevés munka van vele. De abszolút személytelen, cseppet sem csábít arra, hogy kimenjünk a szabadba, és őszintén szólva állandó egyformaságával meglehetősen unalmas, és legfőképpen: hiányzik belőle az élet. Azért valamivel jobb, mintha le lenne betonozva az egész porta, de messze áll attól, amit az én fogalmaim szerint a Kert jelent. Számomra az ilyen kert alig több, mint egy telek.

Mennyi szépségről, csodálnivalóról mondanak le ezzel a zöld sivársággal, miközben biztosan nem több költséggel és legfeljebb picivel több munkával igazi paradicsomot is lehetne teremteni!

Elegáns, mégis otthonos és barátságos, hívogató kert, és mindenekelőtt igazi élő környezetet jelent

Az ilyen kertbe lehetetlen nem kimenni, megérinteni, megszagolni a növényeket

Mert mi is a fő különbség telek és kert között (mondhatnám, hogy kert és Kert között)? Az, hogy míg a telek (kert) csupán a házunk, lakóhelyünk környezetét képezi, addig a kert (Kert), legalábbis az én értelmezésemben, maga a kibővített lakótér, része az életterünknek. Az előbbi, legyen bármilyen tetszetős, akár elegáns is, mégis csupán egy díszlet, míg az utóbbi az otthonunk része.

Manapság divatos kertstílus; szép, rendezett, de hiányzik belőle az egyediség

Egy ilyen bejárat igazán csábító, szinte betessékeli az embert, barátságos fogadtatásban részesíti a hazatérőt, abszolút egyedi és rendkívül hangulatos

Túlságosan is művi, rendezett környezet; nehéz elképzelni, hogy lazán, fesztelenül érezze itt magát a társaság, inkább szállodához, mint otthonhoz illő környezet

A védettséget nyújtó fal és a pergola, valamint a sok növény és virág barátságos hangulatot teremt

Mindenki érzi a különbséget a lakás és az otthon fogalma között. A különbség pontosan abban a személyes légkörben, hangulatban fogható meg, amitől igazán sajátunk lesz a lakóterünk. (Nagyon szép és elegáns egy alkalmi ruha vagy egy szépen vasalt öltöny, hazaérve mégis levetjük, mert otthon jobban szeretünk valami kényelmesebbet viselni, amelyben otthonosabban érezzük magunkat…)

A kerttel is azt kell elérnünk, hogy otthonos legyen, ahova nemcsak kinézni jó, hanem benne élni is. Ahol ugyanolyan dolgokat csinálhatunk, mint odabent: lehet pihenni, kikapcsolódni, dolgozni, játszani, sportolni, fürödni, sütni-főzni, egy kis magányra vágyva el lehet vonulni, vagy éppen ellenkezőleg, lehet társas életet élni. Kinek-kinek tetszése szerint.

Kellemes pihenőhely a futórózsa virágzuhataga alatt; ide biztosan szívesen letelepedünk egy kis pihenőre, csevegésre

A kertet tehát az igényeinknek megfelelően szobákra kell osztani, és be kell rendezni, mint egy lakást! Csakhogy itt a falakat és a berendezési tárgyak egy részét növények, (és persze épített elemek is) adják, ami miatt az egész állandóan változó, élő lesz, és ennél fogva csakugyan vonzóvá és izgalmassá válik! Mindig van mit nézni, csodálni, minden napra tartogat valami újat.

Szemlélődésre késztető csendes hely; a visszavonulásra alkalmas kis zugokra feltétlenül gondolni kell a kertszobák kialakításakor.

A járdára omló növényzet oldja az épített felület szigorúságát, könnyedebbé, oldottabbá, barátságosabbá  teszi a kertet

Buja virágágyás csábít kerti sétára; a színek és illatok testnek-léleknek kellemes élményt nyújtanak

Ha sikerül így kialakítani a Kertünket, sokkal inkább magunkénak fogjuk érezni, sokkal több örömünk  telik majd benne, mintha elegáns, de személytelen környezet venne körül bennünket.

És a varázslat, a csoda nem csak három napig fog tartani, hanem minden nap részünk lehet benne.

Jómagam, bár még messze vagyunk attól, hogy álmaim kertje megvalósuljon, minden nap alig várom, hogy hazaérjek, és ha többre nem is telik, legalább körbe járjak, vagy egyszerűen csak az ablakon keresztül élvezzem az elém táruló látványt. Az otthon fogalmához szorosan hozzátartozik a Kert, ami nélkül már nem is lenne teljes az életem…