Szilvás lepény

Ilyenkor ősszel jólesik már bekapcsolni a sütőt, élvezni a belőle áradó meleget és a finom illatokat. Mivel még bőségesen van friss gyümölcs, a színek és ízek tárházából könnyen lehet valami ínycsiklandó süteményt varázsolni. Egyik őszi kedvencem a szilvás lepény, ami amellett, hogy szép színes, fantasztikusan illatos és nagyon finom. És még ráadásul könnyen elkészíthető. Tartalmas leves mellé szombati ebédre, de uzsonnára vagy akár könnyű vacsorára is kiváló. Vagy bármikor, amikor kedvünk szottyan egy kis sütire...

A szilvás lepényt én mindig könnyű kelt tésztával készítem, mert a gyümölcsből kifolyó levet jól beszívja, és elronthatatlan. A süti nélkülözhetetlen kelléke a fahéj és a dió, ami a szilvával együtt adja a csodás illat-, és ízélményt. Langyosan és hidegen egyaránt finom, bár amikor családilag körülüljük a tepsit, ritkán éri meg, hogy maradjon belőle másnapra! 

Hozzávalók egy nagy gáztepsihez:

40 dkg liszt

10 dkg olvasztott, langyos vaj vagy margarin

5 dkg cukor

2 dkg élesztő

1 tojás

kb 1,5 dl tej

0,75 kg szilva

maréknyi darabos dió

a szóráshoz kb 5 dkg fahéjas cukor

Elkészítés:

A tésztához összekeverjük a lisztet a cukorral, majd hozzáadjuk a tojást, és a tejben kevés cukorral felfuttatott élesztőt, valamint az olvasztott vajat, és fakanállal vagy robotgéppel sűrű galuskatészta állagú tésztát verünk. Langyos helyen duplájára kelesztjük, majd a kivajazott tepsibe lapogatjuk kézzel.

Kirakosgatjuk a kimagozott, felezett vagy ha nagy a gyümölcs, akkor negyedelt szilvával úgy, hogy a gyümölcs héja legyen felfelé. Megszórjuk a darabos dióval, és egyenletesen meghintjük a fahéjas cukorral. Ez utóbbit ne sajnáljuk róla!

Hideg sütőbe tesszük, így még addig is kél, amíg eléri a 180-200 fokot, és addig sütjük, amíg a tészta teteje zsemleszínűre sül, ez idő alatt a gyümölcs kifolyó levét is beszívja, és a cukor is karamellizálódik a tetején. Most már csak meg kell várni, amíg langyosra hűl, mert a szánkat azért mégse szeretnénk megégetni vele! Jó étvágyat hozzá!