Rhododendron virágzás a Jeli arborétumban

Múlt hétvégén a férjemmel látogatást tettünk a Szombathely közelében fekvő Jeli arborétumban. Ez a hely leginkább lenyűgöző Rhododendron gyűjteményéről híres, amelynek fő attrakciója az április-májusi virágzás. Már hosszú évek óta szerettem volna ellátogatni ide, és most minden szerencsésen alakult, ráadásul az idő is csodálatos volt, így ez a kirándulás igazán emlékezetes volt. Ezt a csodás élményt szeretném most megosztani olvasóimmal.

A Kám község határában található Jeli arborétumot, varázskertet, ahogy a hivatalos titulus mondja, Ambrózy-Migazzi István, a „virágos gróf” alapította a két világháború közötti időszakban, miután az általa a felvidéki  Malonyán alapított gyűjteményes kertet a trianoni békediktátum elcsatolta hazánktól.

Az arborétum egy erdős területen létesült, amely eredetileg tüzifa erdő volt, majd a világ különböző tájairól származó erdőalkotó fákkal ültették be. A kiegyenlített klíma és a savanyú talaj kiváló tenyészhelyet biztosít a rhododendronok számára. A gyűjteményben egyaránt megtalálhatóak a lombhullató azáleák, és az örökzöld rhododendronok is. A hatalmas fenyők alatt a bokrok néhol szinte áthatolhatatlan bozótot alkotnak, már-már őserdei hangulatot árasztva.

A sétautak mentén bejárhatjuk az egész gyűjteményt, amelyben megszámlálhatatlanul sok pompásan virágzó növényt csodálhatunk meg. Ottjártunkkor a korábban nyíló azáleák már legszebb virágkoruk végén jártak, több bokron már csak a hervadt virágmaradványok voltak láthatóak. A később virágzók viszont teljes pompájukat mutatták. Valószínűleg két héttel korábban lett volna legszebb a kert, de így sem lehetett okunk panaszra!

A gyűjteményben a rhododendronok, más néven havasszépék mellett néhány helyen egy másik csodaszép növény, a Kalmia, vagyis hegyibabér is megtalálható. Ez a növény hasonló igényű, és szintén meseszép, bár nem olyan ismert, mint a havasszépe. Most bimbós és virágzó példányokat is megcsodálhattunk. 

Az arborétumban rengeteg látogató volt, egy-egy látványosabb részen várni kellett, hogy közel mehessen az ember, és fényképezhessen. Sajnos a fényképezés szempontjából nem volt ideális a helyzet, mert a szikrázó napsütés miatt rendkívül erős volt a kontraszt a fény és árnyék között, ráadásul a szél is fújdogált, ami megnehezítette, hogy éles képet lehessen készíteni a virágokról, közben pedig nem illett a többieket sem túl sokáig feltartani…

Így aztán a képek minőségével nem vagyok maradéktalanul elégedett, de arra azért alkalmasak, hogy egy kis ízelítőt adjanak abból a látványból, amiben részünk volt. És persze hátha kedvet adnak arra, hogy jövőre kedves olvasóim is felkerekedjenek, és saját szemükkel lássák a csodát!

Bodzavirág palacsintatésztában

Itt a bodzaszezon, és mivel a kertünkben több bodzabokor is van, tele illatos virágokkal, szerettem volna másképp is hasznosítani, mint a jól ismert bodzaszörp. Persze szörp is készül, de eszembe jutott valami, amit soha nem készítettem, sőt nem is kóstoltam még, viszont régóta izgatta a fantáziámat. El is határoztam, hogy végre kipróbálom a bodzavirágot palacsintatésztában. Az elhatározást tett követte, és az elmúlt napokban már kétszer is elkészítettem ezt a roppant egyszerű és nagyon gyors csemegét. Mondhatom, megérte, és biztatok is mindenkit a kipróbálására! A konyhai műveletekben járatlanok is bátran nekikezdhetnek, annyira egyszerű!

Lássuk az elkészítését!

Hozzávalók két személyre:

1 tojás
1 csapott evőkanál cukor
2 púpos evőkanál liszt
1 dl tej
kevés citromhéj vagy fahéj
6-8 bodzavirágtányér (arra figyeljünk, hogy bogaraktól mentes legyen, és forgalmas úttól távolabb szüreteljük a virágokat; a virágokat nem kell megmosni)
a tetejére fahéjas porcukor
a sütéshez olaj

Elkészítés:

Egy mélyebb tálkában felverjük a tojást, hozzáadjuk a cukrot, lisztet és a tejet, valamint a reszelt citromhéjat és/vagy fahéjat, és kézi habverővel, vagy csak egy villával csomómentesre keverjük. A szokásosnál sűrűbb palacsintatésztát kapunk. Egyesével beleforgatjuk a virágtányérokat és forró olajba tesszük, igyekezve minél jobban szétlapítani. Ha az alja már szép piros, akkor két villa segítségével megforgatjuk, és kissé lenyomjuk, ha a szára miatt nem akarna belefeküdni az olajba.

 Amikor pirosra sült, papírra szedve leitatjuk a felesleges olajat, majd a fahéjas cukorral meghintve melegen tálaljuk.

Csemegeként, desszertként, de egy tartalmas leves után második fogásként is finom. A virág vastagabb ereit könnyűszerrel ki tudjuk húzni a tésztából, a vékonyabbakat pedig észre sem fogjuk venni a fogyasztás közben. 

Nem sokáig tart már a bodzaszezon, ne késlekedjenek az elkészítésével, ha egy üde finomsággal akarnak kedveskedni a családnak! Eperrel, netán eperlekvárral megkoronázva felséges fogást kínálhatunk szeretteinknek.

Halfasírt (fishcake)

Van amikor az egyszerű, hagyományos dolgok a legjobbak. Például a krumplifőzelék egy dolgos hétköznapi ebédnek. Mellé pedig nagyon finom a fasírt, amit nem csak a klasszikus módon, darált húsból, hanem akár halból is készíthetünk. Én ez utóbbit választottam most, és nagyon jól illett hozzá, ezentúl ennél is maradok! De el tudom képzelni a halfasírtot akár szendvicsbe, pitába is.

Hozzávalók:
2-3 nagyobb szelet tengeri halfilé
kevés citromlé
1 kiskanál só
1 teáskanál mustár
egy kisebb vöröshagyma fele
6 evőkanál zabpehely
8 evőkanál tej
zsemlemorzsa
olaj

Elkészítés:

1. A fagyos halat meglocsoljuk citromlével és hagyjuk kiengedni. Majd a zsemlemorzsa és az olaj kivételével a többi hozzávalóval aprítógépbe tesszük, pépesítjük.
2. Kis pogácsákat formázunk, megforgatjuk zsemlemorzsában és forró olajban mindkét oldalát pirosra sütjük.

Recept innen.