Téli szépségek 2. Cserjék, amiket nem lehet kihagyni

A telet legtöbben „holt” időszaknak tartják a kertészkedés szempontjából. Bár ezekben a hónapokban valóban nem sok a tennivaló, azért a kert ilyenkor is a házunk környezetét alkotja, ne érjük be azzal, hogy „Úgysincs semmi látnivaló!” A téli kert igenis sok látványosságot tartogat(hat)!

A fásszárú növények alkotják a kert vázát, ez különösen szembetűnő télen

Már a kert kialakításakor gondolni kell a szürke téli hónapokra is, hogy e hosszú idő alatt ne csak a csupasz földet nézzük. Különösen a bejárat környékét, az előkertet és azokat a kertrészeket, amelyeket az ablakból is láthatunk, ékesítsük télen is látványos növényekkel! És messze nem csak az örökzöldekre kell gondolni, bár ilyenkor ők a főszereplők. Róluk majd külön bejegyzésben szólok. 

Ez a kert egész évben szép: változatos növények kombinációja és az épített elemek együttese a titok nyitja

 Talán már itthon is ismert az úgynevezett „négy évszakos kert”, amely nyugaton egyre inkább teret hódít. Ez annyit jelent, hogy a kertet úgy alakítják ki, hogy egész évben, minden évszakban látványos legyen. Vannak „négy évszakos” növények, amelyek tavasszal látványos virágzással, nyáron szép lombozattal, ősszel ragyogó színekkel, vagy terméssel rukkolnak elő, télen pedig habitusukkal vagy színes vesszejükkel, ágformájukkal vagy más szembetűnő tulajdonsággal díszítenek. A fák közül ilyenek például a nyírfa, juharok, díszcseresznyék, fanyarka, stb.

Különösen a csüngő ágrendszerű fák nyújtanak festői képet télen; a japán juhar igazi "négyévszakos" növény

 A cserjék között is nagyon sok „többhasznú” növényt lehet megemlíteni, például a madárbirsek, borbolyák, somok, bangiták, hogy csak hirtelenjében néhányat említsek. Érdemes ezek közül a növények közül néhányat telepíteni a kertünkbe, amelyek egész évben meghatározzák a kertünk arculatát. Mellettük pedig hangsúlyos csoportokat képezhetünk az adott évszakra jellemző, éppen legszebb arcukat mutató növényekből. Ez a megoldás azért is jó, mert így mindig máshová irányul a figyelem, és ez által a kert minden évszakban más képet mutat, s a valóságosnál nagyobbnak látszik még egy kisebb kert is. 

 Angliában vannak olyan kertek, amelyek a téli látványra fókuszálnak, a legnagyobb attrakciót ebben a mellőzött évszakban nyújtják. Sokat tanulhatunk belőle, néhány ötletet érdemes ellesni. 

Fák, bokrok, füvek és virágok; Ki beszél itt fakó, szürke télről?

Téli színpompa, szinte hihetetlen, ugye?

A főszereplők ezekben a kertekben a fák mellett a színes kérgű cserjék. Kiemelkednek köztük a somok (Cornus), amelyek vesszői fajtától függően lehetnek pirosak (Cornus alba), sárgák (Cornus stolonifera), narancssárgák (Cornus sanguinea), sőt még feketések (Cornus alba 'Kesselringii') is. Több fajtája szép őszi lombszínt, sőt, bogyótermést is produkál. A különböző fajták kombinálásával színt lehet vinni a fakó téli kertbe.

A fehér som (Cornus alba) 'Sibirica' fajtájának különösen a  fiatal vesszői rikító pirosak, ezért tavaszonként érdemes erősen visszavágni a cserjét

Szinte lángolnak a Cornus sanguinea vesszői

Ilyen sokfélék a somok! Nem csoda, hogy a téli kertek fő attrakciói lehetnek

A tavasszal virágzó cserjék közül télen is látványos zöld színű vesszőivel a boglárkacserje (Kerria).

Üde zöld színükkel feltűnőek a boglárkacserje vesszői

Számos cserje színes bogyója csaknem tavaszig megmarad, és az elnyílt virágzatok, magtokok is remek látványosságot kínálnak.

Rózsaszín hóbogyó; levelei még december végén is üde zöldek

A zúzmara kiemeli a hóbogyó ártatlan szépségét

A vérborbolya sokarcú növény, télen hosszúkás piros bogyóival hívja fel magára a figyelmet

A közönséges fagyal fekete bogyókat érlel

Négy évszakos növény a terülő madárbirs (Cotoneaster horizontalis), ragyogó piros bogyói sokáig megmaradnak

A hólyagvessző (Physocarpus) magtokjai jól mutatnak magukban is, de hóval vagy zúzmarával borítva szinte új életre kelnek

A szagtalan orbáncfű nem örökzöld, de sokáig kitart a lombja, érdekes kékes árnyalatú terméseivel is díszít

A nyári orgona elnyílt virágbugái télen is szépek, ráadásul a lombját is sokáig megőrzi

Természetesen a kert téli díszei között számos évelő dísznövénynek és díszfűnek is helye van, így a fák, cserjék, és lágyszárú növények, valamint örökzöldek kombinálásával a kertünk télen sem lesz unalmas.

Nyírfák fehér törzse és piros vesszejű somok; Napsütésben különösen hatásos együttes!

Díszfüvek zsombékjai lazítják a cserjecsoportot

A piros és zöld kiegészítő színek, erős kontrasztot adnak; Képzeljünk még hozzá egy kis havat vagy zúzmarát!

És még egy érv a télen is változatos kert mellett: ne feledjük, a téli kert látványosságai nemcsak a szemünknek tetszetősek, a sűrű ágak, a termések, magok, bogyók menedéket, élelmet jelentenek a madaraknak is!

Téli szépségek 1. Még mindig fákról...

Hosszú ködös hetek után, amikor alig láttunk tovább az orrunknál, a hétvégén végre kisütött a nap, és csodálatos, tiszta, ragyogó időben volt részünk. A napsütés rögtön kicsalogatott a kertbe, és szemügyre vettem a téli kert csodáit.

Ilyenkor, amikor a kert téli álmát alussza, azt gondolnánk, hogy nem sok látnivalót tartogat. Valóban nincsenek harsogó színek, viszont ilyenkor tűnnek szembe a szerkezetek, ágrendszerek, mintázatok, és a színek helyett a formákra terelődik a figyelem.

Szerkezetek és formák:

Már eddigi írásaimból is kiviláglott, hogy mennyire rajongok a fákért. Különösen az idős fák ragadják meg a képzeletemet: mennyi mindent mesélhetnének, mennyi mindent láthattak életükben! Fantasztikus belegondolni, hogy a fák jócskán túlélhetnek bennünket, hogy egy-egy fa generációk életének fontos kísérője lehet, mint a szüleim kertjében álló diófa is. És soha nem tudom megunni kedves fáim látványát, bármely évszak is legyen, mindig csodálattal töltenek el. Formájuk, szerkezetük sokfélesége most, lombtalanul tárul fel igazán!

A téli kertben szembetűnnek a különböző formák, mint ezen a képgyűjteményemből származó példán is

Mennyi koronaforma, ágrendszer! Szabályos vagy éppen szabálytalan, szétterülő, vagy égbetörő, felfelé álló vagy csüngő, oszlopos, tölcséres, gömbölyded, kúp alakú vagy csepp formájú, robusztus vagy légiesen könnyed, egyenes vagy éppen göcsörtös ágak? Mindegyikre találunk példát. A kertben vagy az utcán, parkokban sétálva figyeljük meg változatosságukat! Kertünkben a fák kiválasztásakor érdemes figyelni a formák változatosságára is. Nagyon sok díszfának vannak különböző méretű és habitusú változatai, például a díszcseresznyék soraiban találunk tölcséres, oszlopos vagy akár csüngő formát is.

Tornyos tölgy ágai törnek szigorúan az ég felé

Az akácfa széles, kissé szabálytalan koronája megkapó látvány

A gömb szivarfa (Catalpa bignonioides 'Nana') elágazás nélküli ágai télen is kirajzolják gömbölyded koronáját

A csavart fűz (Salix matsudana 'Tortuosa') kecses ágai ezüstösen csillognak a téli napsütésben

Mintázatok és színek:

Vegyük észre a kéreg mintázatát, színeit! Sima vagy barázdált, repedezett, egyszínű vagy csíkos, foltos egyaránt megtalálható közöttük. Nyáron nem szoktunk nagy figyelmet fordítani a fák törzsére, de ilyenkor észrevehetővé válnak az árnyalatok közötti különbségek: szürkék, barnák, vörösesek, sárgásak, fehérek vagy akár zöldek is lehetnek a fák.

A csíkos juhart (Acer grosseri) pizsamás juharnak is nevezik; Találó, ugye?

Az arany kőris (Fraxinus excelsior 'Aurea') sárga kérge meleg színeket csempész a hideg télbe

 Ez a díszcseresznye (Prunus serrulata) világítóan piros kérge miatt méltán válik feltűnővé a színben szegény téli időszakban

Az akác vaskos, rombusz alakban repedezett kérge feltűnő látványosság, kissé elüt könnyedebb hatású koronájától

A nyírfa  fehér törzse és kecses, csüngő ágrendszere révén télen is lenyűgöző

 Termések:

Nem utolsó szempont a termés sem. Az ősz bővelkedik termésdíszben, de azért télire is marad belőle. Nem mindegyik színes, de formájával változatosságot hozhat. Jó néhány fa megtartja termését télen is, vagy éppen korán kialakuló rügyeivel, virágkezdeményeivel hívja fel magára a figyelmet.

A szivarfa (Catalpa bignonioides) csüngő termései egész télen látványosak, zúzmarásan pedig  igazán festői képet nyújtanak

A császárfa (Paulownia) egyszerre hordja magán a tavalyi terméseket és a következő tavaszi virágrügyeket

A bugás csörgőfa (Koelreuteria) terméslampionjai aranybarna színükkel kitűnnek a téli szürkeségből

A platán gömb alakú termései játékos külsőt kölcsönöznek a nagy termetű fának, amelynek foltos kérge is mutatós

Az ecetfa (Rhus typhina) izzóan bordó, torzsás termései egész télen látványosak

Az égerfán egyszerre csodálhatók meg a régi, megfeketedett tobozszerű termések, és az új, világosbarna barkavirágok

A vadgesztenye hatalmas bimbói ugyanolyan fényes gesztenyebarnák, mint a termés

Bármilyen fa van a kertünkben, télen is mutat valami szépet, súlypontot képez a kertben vagy éppen keretezi azt, fontos szerkezeti elemként jelenik meg mindenképpen. Amíg nincs virág, lomb vagy termés, addig is csodálhatjuk őket az ablakból. Ilyenkor lehet jól áttekinteni a kert szerkezetét, észrevehetjük, hogy hol lehetne javítani a látványon, hova kellene ültetni még egy fát vagy bokrot, hol hiányzik még a szemünknek valami. 

A kert télen is lehet látványos, sőt, színes is, mint  a férjem szüleinek a kertjében, ahol a különböző fajta örökzöldek és a borbolya piros bogyói jelentenek változatosságot, amíg a magnólia bársonyos bimbói még pihennek a tavaszi rajt előtt

A téli szemlélődés, tétlenség után aztán tavasszal alig várjuk, hogy cselekedhessünk, addig azonban merüljünk még el a téli kert látványában…

Keresztszemes Házi Áldás

A keresztszemes szerelem nálam nagyjából 5 éve kezdődött. Vettem egy Praktikát, amihez keresztszemes mintafüzet járt mellékletként. Annyira magával ragadtak a motívumok, hogy amint végeztem a vizsgákkal és a nyári gyakorlattal, első dolgom az volt, hogy beszereztem egy darab kongrét és 3 hímzőfonalat. Rövidesen elkészült a cseresznyemintás konyharuha. Azóta nincs megállás, kisebb-nagyobb kihagyásoktól eltekintve rendszeresen készítek valamit. 

Az első keresztszemes munkám: cseresznyés kendő

A legnagyobb kihívás és egyben a legnagyobb büszkeségem eddig a szüleimnek készített Házi Áldás. Szerettem volna valamilyen technikával készíteni egyet az új házba. A keresztszemezés az elsők között merül fel, el is kezdtem minták után kutakodni. Nagy boldogságomra Barbi oldalán találtam is, olyan gyönyörűt, amilyet azelőtt elképzelni sem tudtam. Nem kerestem tovább. 

Jól mutat a régi bútoraink között

Augusztus végén kezdtem el, december elejére készült el. Az ajánlott színekhez nagyon hasonló árnyalatú osztott hímzőfonalakkal dolgoztam, sűrű szövésű, halvány krémszínű kongréra. A kész hímzés nagyjából A4-es méretű lett. 

A nedves vasalásnak köszönhetően a gyűrődések szépen kisimultak

A keretezést szakemberre bíztam, magam nem mertem bevállalni. Julcsi barátnőm tanácsára a kész munkát langyos samponos vízben kimostam, kiöblítettem, törölközővel felitattam a nedvesség nagy részét és konyharuhán keresztül, még nyirkosan vasaltam ki. Mikor megszáradt, vékony, felvasalható táskabéléssel merevítettem. Szerencsére a keretező két nap alatt bekeretezte, profi munkát végzett.

A merevítés segíti a keretező munkáját: szebb lesz a tartása a választott keretünkben

A minta annyira tetszik, hogy szokásomtól eltérően szeretném még néhányszor kihímezni. Nagy a család. :)

Még a csillárunk is gyönyörködik benne. :)

Fákról, személyes hangvételben

Amikor a kert fáiról szóló írást terveztem, rájöttem, hogy nem kerülhetem meg Philemón és Baukisz történetét.

Talán nem mindenki ismeri ezt a görög-római mondakörből származó történetet, ezért röviden elmesélem.

Egy frígiai városkában fáradt vándornak álcázva magát az emberek világában járt Zeusz és Hermész, (avagy Jupiter és Mercurius). Akárhová is kopogtattak be szállást kérve, mindenhol zárt ajtók fogadták őket, mígnem elérkeztek az erdő szélén álló kis viskóban éldegélő idős párhoz, Philemónhoz és Baukiszhoz. Az öregek, bár maguk is nagy szegénységben éltek, szívesen fogadták a vendégeket, és szűkös lehetőségeikhez mérten pazar lakomával vendégelték meg őket. Még az utolsó libájukat is le akarták vágni, ám ezt az istenek már nem engedhették. Felfedték kilétüket, és meg akarták jutalmazni vendéglátóikat. Az erdőben, a hegy tetején álló templom őrzőivé tették meg őket, miközben a völgyben levő városkát elpusztították, mocsár borította el a települést. A két öreg azt kérte az istenektől, hogy haláluk órájában se kelljen elválniuk egymástól.

Az idős pár ezután még sok éven át nagy szeretettel és gondossággal őrizte az erdei templomot, mígnem egy napon, amikor végórájuk közeledett, azt vették észre, hogy testük törzzsé és ágakká változik, lábuk földbe gyökerezik, és ágaikon levelek nőnek. Az istenek úgy teljesítették kérésüket, hogy Philemón tölgyfává, Baukisz pedig hársfává változott szeretett templomuk előtt, és így őrizték együtt a szent helyet még holtuk után is.

Csak a véletlen műve, a természet játéka?

Ez a torokszorongatóan gyönyörű történet, amely a szeretetről, kitartásról, állhatatosságról és összetartozásról szól, nagyban meghatározta a fákhoz való viszonyomat is. Korábban említettem már, hogy a szüleim kertjében álló hatalmas fák milyen meghatározó élményt jelentettek számomra gyerekkoromban, és ezt az érzést tovább erősítette ez az ifjúkoromban megismert történet.

Már csak egy maradt a valamikori három diófából a szüleim kertjében; becslésünk szerint nyolcvan éves lehet...

Fantasztikus repedezett kérge szinte utat kínál a tekintetünknek felfelé

A fák jelentik a szárazföldi élet alapját. A kontinensek területének harmadát még ma is erdők borítják, a föld leggazdagabb életközösségeit tartják fenn. Az erdők páratlan önfenntartó rendszert képeznek, ahol a mikroorganizmusoktól a nagytestű ragadozókig minden állat és növény a tápláléklánc nélkülözhetetlen alkotóeleme. Az erdők jelentik földünk tüdejét, éghajlatunk egyensúlyának fontos elemeit. 

A trópusi esőerdők a leggazdagabb életközösségek a földön

Fánlakó növények (epifiták) lepik el a nagy fa törzsét és ágait: broméliák, orchideák lelnek otthonra a lomb oltalmában; háttérben az Iguazú vízesés Dél-Amerikában

A tajgák végeláthatatlan fenyvesei körülölelik a földet

Az ember számára is nélkülözhetetlenek a fák. Vonzódásunk a nagy fákhoz, erdőkhöz, ligetekhez visszarepít minket az emberi evolúció kezdeteihez, de a civilizációnk is sokat köszönhet a fáknak. Táplálékot, menedéket, tűzifát, épületfát, gyógyszert adott az embereknek évszázadokon át. Régmúlt földtörténeti korok erdőségeit ma szénként hasznosítjuk.

Szinte érintetlen természet; Ma még van ilyen...

A fák még holtukban is életet táplálnak

Szinte minden nép emlékezete őriz valamilyen történetet, mondát, folytat valamilyen szertartást, ami a fákhoz, erdőkhöz kapcsolódik. A fák fontos elemét képezik a hitvilágnak, vallásnak (égig érő fa, tudás fája, stb.), és művészeket is megihlettek.

Öreg tölgy egy hazai erdőben; Minden ágán egy mese...

A füzérradványi Károlyi-kastély parkjában élő platán hazánk legnagyobb fája

A kaliforniai hegyi mamutfenyők földünk legnagyobb tömegű fái, legidősebb példányai akár kétezer évesek is lehetnek

Manapság, amikor civilizációnk (?!) fékezhetetlen erővel irtja a természetes környezetet, és a természetes tájat rohamos ütemben váltja fel az ember által épített környezet, a beton, aszfalt, acél és üveg világában élő városi  ember kezdi lassan felismerni, hogy saját életfeltételeit teszi tönkre, jövőjét éli fel ezzel a tevékenységgel.

Ölelésben, vagy szorításban?  Kapaszkodás az életbe...

Mintha táncolnának az ágak

A meleg égövön hatalmasra nőnek a fikuszok, az ember eltörpül mellettük

A fenti hatalmas fikuszfa közelebbről;
gyökerei mint óriáskígyók ágaznak el a felszínen

Ezt a folyamatot sajnos egyelőre nem tudjuk megállítani, de mind többen éreznek felelősséget saját szűkebb és tágabb környezetük iránt, és bár a környezet-, és természetvédelem nem egy-egy ember feladata, mégis kerttulajdonosként is nagyon sokat tehetünk azért, hogy a környezetünket élővé alakítsuk.

A természet előbb utóbb legyőz mindent; Kell ehhez a mi civilizációnk pusztulása is, mint a kambodzsai Angkorban?

Lassan tért hódít és egyre több hívet szerez a természetes kertstílus, melynek lényege, hogy az ember mellett a körülöttünk lévő élőlényeknek, állatoknak is kedvező életfeltételeket kínál, úgy is mondhatnánk, hogy ember-, és állatbarát kert. Ennek a kertkialakításnak jómagam is híve vagyok, és új kertünket ebben a szellemben szeretném kialakítani. Nem ördöngösség, mindössze oda kell figyelni, hogy a környezetünkben lévő állatok, madarak, emlősök, hüllők, kétéltűek és rovarok táplálékot, menedéket, szaporodásra alkalmas helyet találjanak kertünkben. Ettől lesz teljes, életteli a kert. S ennek záloga a kertekbe telepített minél többféle fa és cserje, évelő és egynyári virág, vagyis minél változatosabb a kert növényzete, annál gazdagabb az élővilága is. A változatosság pedig gyönyörködtet, tehát minél gazdagabb a kertünk élővilága, annál több csodálnivalót fog kínálni számunkra is. 

A gazdag aljnövényzet védi a talajt és búvóhelyet nyújt a kisebb állatoknak, rovaroknak

A sok fa és cserje amellett, hogy szép és változatos, élőhelyet is nyújt a madaraknak és más állatoknak