Virágok hónapról hónapra: október

Bár lassan vége a kerti évadnak, azért néhány virágújdonsággal még az október is előrukkol.

Itt van mindjárt a hónap nevét viselő októberi varjúháj (Sedum sieboldii). A varjúhájak népes családja számos szép, ősszel virágzó fajtával büszkélkedhet, amelyek augusztus-szeptemberi virágzásuk után a lassan elsötétedő virágtányérjaikkal akár egész télen át díszíthetik az ágyásokat, ez a fajta azonban még csak most kezdi bemutatóját.

Magas varjúháj és tollborzfű őszi együttese

Alacsony, szétterülő vagy akár lecsüngő növése alkalmassá teszi szegélyként, sziklakertben vagy edényekben való ültetésre. A nyár folyamán kerekded leveleinek hamvas színével és kör alakban szétterülő hajtásaival virág nélkül is mutatós növényke.

Mutatósak az októberi varjúháj küllőszerűen szétálló hajtásai (kép az internetről)

Varjúhájakra jellemző virágzat (kép forrása: internet)

Az őszi lombszín sem utolsó! (kép az internetről)

Késő ősszel nyílnak a varjúhájakra jellemző rózsaszín virágzatai, amelyeket még különlegesebbé tesz az időközben megvörösödő levélzet. Nem sok igényt támaszt ez a kedves növény, napos helyet, jó vízáteresztő talajt kíván mindössze, hiszen pozsgás levelei sok vizet tárolnak, ezért igen jó szárazságtűrő.

Dézsában is mutatós az októberi varjúháj (kép az internetről)

Az évelők között igen nagy termetű az őszi sisakvirág (Aconitum carmichaelii). Akár másfél méteresre megnövő szárak végén hozza érdekes formájú, sisakra emlékeztető kék vagy fehér virágait. A félárnyékos, nedves, tápdús talajon évről évre dúsabb lesz ez a kis gumókból hatalmasra növekedő növény. Levelei a zellerére emlékeztetnek, ám még véletlenül se próbálkozzunk vele a levesben, mert a sisakvirág minden része erősen mérgező!! Egy krimiben, ami a bűbájos vidéki Angliában játszódik, (Kisvárosi gyilkosságok) éppen sisakvirággal mérgezték meg az áldozatot…

Az egyedülálló virágformához fantasztikus liláskék szín társul az őszi sisakvirágnál a kertünkben

Olyan kertekben, ahol kisgyerekek is vannak, inkább mondjunk le róla, és várjuk meg, amíg megnőnek a gyerekek. Gondozásakor, tőosztásakor érdemes kesztyűt húzni, mert érintése bőrirritációt okozhat. Veszélyessége ellenére azonban az őszi sisakvirág az évadzárás ünnepélyes pillanataihoz csodás virágzással járul hozzá, ezért nem szívesen nélkülözném.  Az előző kertünkből tavaly nyáron már méteres szárakkal hoztam át egy tövet, és a megpróbáltatások ellenére szépen kinyílt ősszel. Sajnos idén még csak két virágszárat hozott, de azok igen erősek, nem kell karózni sem, remélem jövőre már gazdagabb lesz a virágzása. A túl nagyra nőtt töveket tavaszi tőosztással fiatalíthatjuk, szaporíthatjuk. Az őszi sisakvirágot díszfüvekkel, aszterekkel, őszi szellőrózsával, vagy krizantémmal társítva igen látványos összeállításokat alkothatunk a szezonzárásra.

Mielőtt a késő őszi kertek igazi sztárjaira rátérnék, még említést kell tegyek egy cserjéről is. Virágzását nem most kezdi, hanem augusztus-szeptemberben, de ragyogó fényes lilás-bordó virágfürtjei és a fellevelek közül kikandikáló hasonló színű bogyói kétségkívül nagyon pompázatossá teszik ezt a különlegesség számba menő növényt.

A himalájai rózsaloncot dudvásloncnak is nevezik; dudvának azért nem nevezném...

A himalájai rózsaloncról (Leycesteria formosa) van szó, amely  napos-félárnyékos, védett fekvést igényel a kertben. Helyigénye nem nagy, másfél méternél nemigen nő nagyobbra. Télen visszafagyhatnak ágai, ám tavasszal tőből kihajt. Viszonylag nagy, zöld levelei mutatóssá teszik a bokrot. Különösebb gondozási igényei nincsenek, megérdemli hát, hogy helyet szorítsunk neki a kertben.
Ilyenkor, októberben már kevés cserje virágzik, bár az időjárás függvényében érhetnek meglepetések. Az utcánkban például az egyik előkertben kinyílt néhány virágbuga az orgonán, és a mi kertünkben is hozott néhány virágot az orbáncfű. Jól mutatott a már elfeketedett termések között a ragyogó sárga virág és az élénkpiros termés. Érdemes figyelmesen körüljárni a kertben, hogy az ilyen apró csodákat észrevehessük.

Őszi meglepetés a szagtalan orbáncfű októberi virágzása a kertünkben

Az október és november sztárjai kétség kívül a krizantémok. Ez a dísznövény Kínából származik, ahol már időtlen idők óta nemesítik, és nálunk is nagyon régóta ismert. Sokáig csak temetővirágként tartották számon, ám ennél is többet tud! A kerti évad utolsó, már télbe nyúló tömeges színpompáját ez a virág biztosítja. Számtalan kerti fajtája létezik, szinte végtelen lehetőséget kínálva a méret, virágforma és szín kombinációkat tekintve.

Idén ültettem ezt a kissé bronzos rózsaszín krizantémot, és már rengeteg virágot hozott

Szintén idei ültetés ez a sárga fajta; nagyon szépen debütált!

Törpétől a magasig, egyenes szárútól a szinte gömbölyű bokrot formálóig, apró virágútól a hatalmas virágfejekig, tömvetelt és egyszerű virágú fajtákból válogathatunk. Vannak különleges szirmú, akár több színben játszó fajták, és még a virágzási időben is nagy változatosságot mutathatnak, mert egyes fajtáik már júliustól virágozni kezdenek, mások pedig csak novemberben nyílnak ki.

Különleges színhez különleges virágforma (kép az internetről)

Ezt a krizantémot nőnapra kaptam vagy három éve egy picurka cserépben; Két évig egy nagyobb cserépben élt, míg tavaly kiültethettem a kertbe; idén már igen termetes bokor lett belőle

Egyszerű, de tüzes

Színskálájuk a hófehértől a legkülönbözőbb sárga árnyalatokon át a narancsig, bronzig, a rózsaszínektől a vörösig, bordóig terjed. Némelyik fajtának még a levelei is fehér szegélyt viselnek.

Ízelítő a krizantémok színgazdagságából (kép az internetről)

Kiváló kerti növény, már kora tavasztól mutatós lombozatával tölti ki a többi virág közti hézagokat, várva, amíg elkövetkezik a nagy fellépés. Alkalmazható vegyes évelőágyásokban, mérettől függően szegélyként vagy a háttérben, szoliterként, alkothatunk önálló ágyásokat a különböző fajták társításával. Kiváló őszi kompozíciókat képezhetünk vele más őszi szépségekkel, cserjékkel, díszfüvekkel vegyesen, kisebb fajtái alkalmasak ládába vagy cserépbe a bejárat mellé.

Törpe krizantém és törpe tollborzfű a kerítésünk mellett az oldalkertben

Varjúháj, krizantém és díszfű; az összeállítás az alapszínekre (sárga-piros-kék) épít; (kép az internetről)

Nagyobb cserépben még a szabadban is telelhet. Napos tenyészhelyet és tápdús talajt, rendszeres öntözést igényel. A magasabb fajtákat karózni is szükséges lehet, és néha megtámadhatják a levéltetvek, ami ellen védekezni kellhet. A virágszárakat érdemes a növényen hagyni télire, és csak tavasszal kell eltávolítani. Korán kihajt, az idősebb töveket tavasszal érdemes osztani. Dugványozással is lehet szaporítani. Ha véletlenül letörünk egy ágat, akár a kerti földbe dugva is meggyökeresedhet. A magasabb fajtákat júniusban érdemes visszavágni kb egyharmaddal, ekkor kevésbé magas, ám bokrosabb növényeket kapunk, amelyek még dúsabb virágzással kápráztatnak el bennünket.

A krizantém nevelése ugyan kíván némi munkát, ám egyáltalán nem ördöngösség, az őszi virágözön pedig mindenképpen kárpótol a befektetett munkáért. Ha pedig a fagyok elől bemenekítünk néhány szálat a lakásba, a vázában is hosszú ideig, akár két hétig is élvezhetjük a csodás őszi hangulatot!

Vidám köszöntés a bejáratnál; lehetne októberi varjúhájjal is...