Rhododendron virágzás a Jeli arborétumban

Múlt hétvégén a férjemmel látogatást tettünk a Szombathely közelében fekvő Jeli arborétumban. Ez a hely leginkább lenyűgöző Rhododendron gyűjteményéről híres, amelynek fő attrakciója az április-májusi virágzás. Már hosszú évek óta szerettem volna ellátogatni ide, és most minden szerencsésen alakult, ráadásul az idő is csodálatos volt, így ez a kirándulás igazán emlékezetes volt. Ezt a csodás élményt szeretném most megosztani olvasóimmal.

A Kám község határában található Jeli arborétumot, varázskertet, ahogy a hivatalos titulus mondja, Ambrózy-Migazzi István, a „virágos gróf” alapította a két világháború közötti időszakban, miután az általa a felvidéki  Malonyán alapított gyűjteményes kertet a trianoni békediktátum elcsatolta hazánktól.

Az arborétum egy erdős területen létesült, amely eredetileg tüzifa erdő volt, majd a világ különböző tájairól származó erdőalkotó fákkal ültették be. A kiegyenlített klíma és a savanyú talaj kiváló tenyészhelyet biztosít a rhododendronok számára. A gyűjteményben egyaránt megtalálhatóak a lombhullató azáleák, és az örökzöld rhododendronok is. A hatalmas fenyők alatt a bokrok néhol szinte áthatolhatatlan bozótot alkotnak, már-már őserdei hangulatot árasztva.

A sétautak mentén bejárhatjuk az egész gyűjteményt, amelyben megszámlálhatatlanul sok pompásan virágzó növényt csodálhatunk meg. Ottjártunkkor a korábban nyíló azáleák már legszebb virágkoruk végén jártak, több bokron már csak a hervadt virágmaradványok voltak láthatóak. A később virágzók viszont teljes pompájukat mutatták. Valószínűleg két héttel korábban lett volna legszebb a kert, de így sem lehetett okunk panaszra!

A gyűjteményben a rhododendronok, más néven havasszépék mellett néhány helyen egy másik csodaszép növény, a Kalmia, vagyis hegyibabér is megtalálható. Ez a növény hasonló igényű, és szintén meseszép, bár nem olyan ismert, mint a havasszépe. Most bimbós és virágzó példányokat is megcsodálhattunk. 

Az arborétumban rengeteg látogató volt, egy-egy látványosabb részen várni kellett, hogy közel mehessen az ember, és fényképezhessen. Sajnos a fényképezés szempontjából nem volt ideális a helyzet, mert a szikrázó napsütés miatt rendkívül erős volt a kontraszt a fény és árnyék között, ráadásul a szél is fújdogált, ami megnehezítette, hogy éles képet lehessen készíteni a virágokról, közben pedig nem illett a többieket sem túl sokáig feltartani…

Így aztán a képek minőségével nem vagyok maradéktalanul elégedett, de arra azért alkalmasak, hogy egy kis ízelítőt adjanak abból a látványból, amiben részünk volt. És persze hátha kedvet adnak arra, hogy jövőre kedves olvasóim is felkerekedjenek, és saját szemükkel lássák a csodát!

Bodzavirág palacsintatésztában

Itt a bodzaszezon, és mivel a kertünkben több bodzabokor is van, tele illatos virágokkal, szerettem volna másképp is hasznosítani, mint a jól ismert bodzaszörp. Persze szörp is készül, de eszembe jutott valami, amit soha nem készítettem, sőt nem is kóstoltam még, viszont régóta izgatta a fantáziámat. El is határoztam, hogy végre kipróbálom a bodzavirágot palacsintatésztában. Az elhatározást tett követte, és az elmúlt napokban már kétszer is elkészítettem ezt a roppant egyszerű és nagyon gyors csemegét. Mondhatom, megérte, és biztatok is mindenkit a kipróbálására! A konyhai műveletekben járatlanok is bátran nekikezdhetnek, annyira egyszerű!

Lássuk az elkészítését!

Hozzávalók két személyre:

1 tojás
1 csapott evőkanál cukor
2 púpos evőkanál liszt
1 dl tej
kevés citromhéj vagy fahéj
6-8 bodzavirágtányér (arra figyeljünk, hogy bogaraktól mentes legyen, és forgalmas úttól távolabb szüreteljük a virágokat; a virágokat nem kell megmosni)
a tetejére fahéjas porcukor
a sütéshez olaj

Elkészítés:

Egy mélyebb tálkában felverjük a tojást, hozzáadjuk a cukrot, lisztet és a tejet, valamint a reszelt citromhéjat és/vagy fahéjat, és kézi habverővel, vagy csak egy villával csomómentesre keverjük. A szokásosnál sűrűbb palacsintatésztát kapunk. Egyesével beleforgatjuk a virágtányérokat és forró olajba tesszük, igyekezve minél jobban szétlapítani. Ha az alja már szép piros, akkor két villa segítségével megforgatjuk, és kissé lenyomjuk, ha a szára miatt nem akarna belefeküdni az olajba.

 Amikor pirosra sült, papírra szedve leitatjuk a felesleges olajat, majd a fahéjas cukorral meghintve melegen tálaljuk.

Csemegeként, desszertként, de egy tartalmas leves után második fogásként is finom. A virág vastagabb ereit könnyűszerrel ki tudjuk húzni a tésztából, a vékonyabbakat pedig észre sem fogjuk venni a fogyasztás közben. 

Nem sokáig tart már a bodzaszezon, ne késlekedjenek az elkészítésével, ha egy üde finomsággal akarnak kedveskedni a családnak! Eperrel, netán eperlekvárral megkoronázva felséges fogást kínálhatunk szeretteinknek.

Halfasírt (fishcake)

Van amikor az egyszerű, hagyományos dolgok a legjobbak. Például a krumplifőzelék egy dolgos hétköznapi ebédnek. Mellé pedig nagyon finom a fasírt, amit nem csak a klasszikus módon, darált húsból, hanem akár halból is készíthetünk. Én ez utóbbit választottam most, és nagyon jól illett hozzá, ezentúl ennél is maradok! De el tudom képzelni a halfasírtot akár szendvicsbe, pitába is.

Hozzávalók:
2-3 nagyobb szelet tengeri halfilé
kevés citromlé
1 kiskanál só
1 teáskanál mustár
egy kisebb vöröshagyma fele
6 evőkanál zabpehely
8 evőkanál tej
zsemlemorzsa
olaj

Elkészítés:

1. A fagyos halat meglocsoljuk citromlével és hagyjuk kiengedni. Majd a zsemlemorzsa és az olaj kivételével a többi hozzávalóval aprítógépbe tesszük, pépesítjük.
2. Kis pogácsákat formázunk, megforgatjuk zsemlemorzsában és forró olajban mindkét oldalát pirosra sütjük.

Recept innen.

Klasszikus kókusztekercs

Mostanában nagyon nehezen érek ide... Első és legfontosabb oka, hogy a kislányom egyre kevesebbet alszik nappal és sajnos éjszaka is, ami kicsit kimerítő. Egyre kevesebb szabadidőmben pedig egyre több dolgot kell elvégeznem, azoknak sem érek szinte soha a végére. Január óta újra foglalkozom a doktorimmal, eközben pedig gőzerővel azon vagyunk a férjemmel, hogy ne 40 négyzetméteren öregedjünk meg. Sok-sok utánajárás, agyalás. (Anyukám mondta: édes teher. Igaza is van, de ettől még nagyon időigényes elfoglaltság. :)) Amióta pedig megjött a jóidő, a délutáni alvást gyakran kint töltjük a szabadban, ahová laptopot azért nem viszek. :) 

Azért senki ne ijedjen meg, jól vagyunk, sütünk-főzünk (bár igyekszem gyors, egyszerű ételeket készíteni, hogy ne ezzel menjen a drága idő), néha még alkotok is valamit. Jó is lenne, ha kicsit gyakrabban tudnék jelentkezni, régebben például szerettétek a heti menüt, próbálok valamilyen formában visszatérni hozzá. Mert írom a menüt és nagyjából aszerint főzök is, hátha másnak is segítség. És persze szívesen mutatom a kézimunkáimat is. 

Na de, hogy ne jöjjek üres kézzel, hoztam egy klasszikus receptet, biztos sokan ismeritek és szeretitek, készítitek. Azért álljon itt, mert egyrészt a férjem egyik nagy kedvencéről van szó, másrészt pedig hátha kedvet kap valaki ehhez a változathoz. 

Hozzávalók:

A tésztához:

25 dkg darált háztartási keksz

3 evőkanál holland kakaópor

8 dkg porcukor

1 dl feketekávé

1,5 dl tej

rumaroma ízlés szerint

A töltelékhez:

10 dkg vaj

8 dkg porcukor

1 csomag vanílilás cukor

8 dkg kókuszreszelék

2 evőkanál tej

Elkészítés:

1. A tésztához valókat alaposan összekeverem, gombóccá gyúrom. A töltelékhez a puha vajat habosra keverem a porcukorral, vaníliával, tejjel és beleforgatom a kókuszt.
2. Két folpackréteg között 3-4 mm vékony téglalappá nyújtom, megkenem a töltelékkel és feltekerem. Tetszés szerint kókuszba hempergetem.
3. Fóliába vagy tiszta nejlonzacskóba csomagolva hűtőszekrénybe teszem pár órára.
4. Tálalás előtt vékony szeletekre vágom, tálra rendezem.

Végre itt a tavasz!

Pár hete még alig vártuk, aztán hirtelen berobbant a tavasz. Hirtelen kivirágzott a természet, és most az a ritka eset történt, hogy a márciusi és áprilisi virágok szinte egyszerre nyílnak. A sokáig tartó hideg miatt megkéstek a kora tavaszi virágok, a mostani szinte nyárias melegben gyorsan utolérték őket a későbbiek, olyannyira, hogy lassan már az orgona is virágzik. A díszfák is szirmot, majd  lombot bontanak, és finom virágillattal telik meg a levegő.

A nyírfák az elsők között bontanak lombot, csüngő barkáik látványa számomra nagyon szép

A vérszilva rövid ideig tartó pompás virágzása odavonzza a tekintetet

A nyírfák alatt már elnyíltak a jácintok; mellettük az ősszel ültetett bőrlevelek első virágaikat hozzák

A megkésett jó idő miatt egyszerre igen sok kerti munka zúdult a nyakunkba, metszeni, átültetni, magot vetni, gyomlálni, dézsás növényeket előhozni a telelőből, nem kívánatos növényeket kiszedni, elszáradt, elpusztult maradványokat levágni: mind-mind szinte egyszerre kellett elvégezni. Ja, és mindeközben már kétszer is kellett füvet nyírni, ami nálunk legalábbis elég sok munkát jelent (a férjemnek). Idén tavasszal a férfierőt erősen igénybe kellett vennem a fűnyíráson kívül is, mert a kert egyik határán lévő bozótos cserjesorban, amit tömören csak dzsumbujnak szoktam becézni, éppen ideje volt már rendet vágni. Jónéhány nem kívánatos, helyét túlnőtt bokrot vágtunk ki, hogy helyet biztosítsunk a megmaradóknak. Most már sokkal szellősebb, áttekinthetőbb lett ez a rész. A néhány fa és nagyobb cserje között évelők, talajtakarók és kis termetű cserjék alkotják a növényzetet. A kivágott cserjék helyét még további félárnyékot kedvelő évelőkkel, talajtakarókkal akarom beültetni. Ehhez persze meg kell tisztítani a terepet, úgyhogy be kellett vetni a gyomirtót, aminek bár nem vagyok híve, ezúttal mégis hasznos volt. Az elgazosodott talajt másképp szinte lehetetlen lenne ültetésre alkalmassá tenni.

Másik nagy irtási hadművelet volt a bálványfáktól való megszabadulás. Az egyik szomszédtól jöttek át a sarjak, amelyek képesek pár év alatt erdőt alkotni. Most a szomszéd is kiszedte az ő erdejét, és mi is kiástuk a hozzánk átterjedt sarjakat. Hihetetlen erőteljes ez a növény, vízszintesen növő gyökérsarjai vannak, a szó szoros értelmében úgy terjed, mint a  tarack, és képes egy-két év alatt embermagasságú hajtásokat hozni. Nem vagyok biztos benne, hogy megnyertük a háborút, még pár évig biztosan számítani kell új sarjak megjelenésére.

Egy év alatt képesek ekkorára nőni a bálványfa sarjai a vízszintesen terjedő gyökerekről

A most hirtelen berobbanó melegben burjánzásnak indultak a gyomok is, így a kerítés mentén lévő füvet, az ágyások szélét, a mulcsolt területeket és a később beültetendő területeket lepermeteztem gyomirtóval. Kíváncsi leszek, hogy milyen tartós lesz a hatása, mert korábban még nem alkalmaztam ilyen drasztikus megoldást. Remélem, hogy a hasznos növényekben nem okoztam kárt!

Sajnos, idén télen is ért minket néhány veszteség. Az egyik virágloncom, ami tavaly már csaknem másfél méteres hajtásokat hozott, kiszáradt. Még reménykedem, hogy tőből talán kihajt. Rózsaloncaim néhány ága is elpusztult. Némely törpe örökzöld is kiszáradt, és a mamutfenyőtől is búcsút kellett venni. Ő már tavaly betegeskedett, és mostanra szinte minden ága elhalt. Jobbnak láttuk, ha kivágjuk. A tavaly hirtelen elpusztult szelídgesztenye helyett egy piros virágú vadgesztenyét ültettünk, remélem ezzel több szerencsénk lesz, mint édes rokonával.

A sok munka mellett öröm volt napról napra figyelni az életre kelt kertet. A tavaszi első virágok után tömegesen nyílnak a hagymások, mint a jácintok, tulipánok, nárciszok, gyöngyikék.

Még az előző tulaj ültette ezt a jácintot, azóta háborítatlanul hozza csodaszép virágait

A nagy évelőágy üres helyein hagymások csoportjai nőnek, mint ez a nárciszcsokor; mellette már gőzerővel tör elő a pünkösdi rózsa

Többféle nárcisz nyílik a kertben, évről-évre nagyobb telepet alkotva

Különleges hófehér nárcisz, amely egy száron több virágot is hoz

Harmadik éve nyílik itt gazdagon a lila tulipán, kíséretét kutyatej, sárgaviola, nőszirom és macskamenta alkotja

A kert végében a fanyarka alatti ágyásban évről évre pompásabb a tulipános ágyás; a háttérben frissen ültetett korallberkenye (Photinia 'Red Robin') vöröslik

A kép nem tudja igazán visszaadni a tulipánok tüzes narancsszínét

A narancsszínű tulipánokat gyönyörű nárciszok kísérik

A tulipánokat és nárciszokat fürtös gyöngyikék tengere egészíti ki

A napokban kezdett nyílni ez a gyönyörű telt virágú tulipán

Nyitogatják bimbóikat a szívvirágok és a kaukázusi nefelejcsek. Csodálatos a japánbirs és a korai gyöngyvessző virágözöne. Idén már virágot hozott az a japánbirs, amelynek sarját az előző kertünkből hoztunk. Nem felejthetem el megemlíteni a tavaly ültetett magnólia első virágzását sem, amely káprázatosan szép.

A ház melletti ágyást díszíti ez a japánbirs, amelyre kecskerágó kúszott fel; sajnos az átalakítás miatt mindkettejüknek mennie kell

Az előző kertünkből hozott fiatal japánbirs idén virágzott először

A korai gyöngyvessző és a halványpiros tulipán csodás duettet alkot

A fiatal fanyarka idén már pompás hófehér virágköntösbe öltözött

Tavaly ültetett liliomfánk (Magnolia 'Susan') első virágzása egyetlen szóval jellemezhető: pazar!

Bontogatja virágait a szívvirág

Az évelőágyak növényei is kihajtottak, nagy örömömre a lángvirágok is életre keltek, amelyek tavaly nyáron oly csúfosan hervadtak el virágzásuk teljében. Őket még át kell ültetnem a most megtisztított helyekre a másik oldali kerítés melletti ágyásba, ahol a cserjék védelmében talán tartósabbak lesznek, mint a tűző napon lévő nagy évelőágyásban. Szintén átültetésre várnak még azok az évelők is, amelyek a ház melletti ágyásokban nőnek, mert az idén ezeket teljesen át akarom alakítani. Ez lesz az idei év nagy kerti projektje.

A kerti pletykám kihajtáskor ilyen rózsaszín, jól mutat a nyírfák alatt a rózsaszín jácintok és bőrlevelek mellett

A sárgaviola könnyen szaporodik magról; szép sárga  árnyalatokban nyílik

Az ősszel kiültetett árvácskák már legszebb pompájukat mutatják

A medence körüli ágyásban tavaly magról vetett kerti violám egész télen virágzott. Múlt ősszel arról ábrándoztam, hogy milyen szép is lenne, ha áttelelne, és már tavasztól újra nyílna. Hát így teljesüljön minden vágyam! Soha ennyi virágot egyetlen növényen nem láttam még! Az ágyásban színben szépen harmonizál a bordó és cirmos tulipánokkal, amelyek tavaly debütáltak, de idén még dúsabban, gazdagabban nyílnak.

Milliónyi bimbó borítja az áttelelt kerti viola hajtásait; a tél szinte meg sem kottyant neki!

A medence körüli rézsűn rózsák és évelők között pompáznak a tulipánok; no meg itt nyílik a kerti viola is!

Lassan életre kel a sziklakert is, ahol a gyíkok is előbújtak és élvezettel sütkéreznek a napon. Az első virágok már színekkel töltik meg a rézsűt.

Nincs is jobb, mint puha növénypárnán pihenni egy kicsi, élvezve a kora tavaszi  a napsütést!

A leánykökörcsin kicsit később virágzik idén, mint tavaly

Pázsitviola lila párnája színesíti a sziklakertet

A gyümölcsfák virágzása lassan véget ér, és számomra ez zárja a kora tavasz időszakát. A tavalyi feljegyzéseimet olvasva csodálkoztam el azon, hogy múlt évben már márciusban elnyílt a barack, amely most a márciusi fagyokat nagyon megszenvedte: nagyon kevés virág nyílt ki, a bimbók többsége leszáradt. Tavaly bőséges termésünk volt, idén jó, ha kóstoló lesz belőle.

Ez az öreg törzsből hajtott meggyfa számomra az életerő jelképe; gyönyörű virágokat hoz, és finom gyümölcsöt is terem

Az őszibarack virágzáskor felér a legszebb díszfákkal

A többi gyümölcsfa azonban szépen nyílt és nyílik, remélem a cseresznye, meggy és szilvatermés kárpótol majd a sárgabarackért! Összességében az idei szezonkezdés elég biztatónak tűnik, a folytatásról majd a következő bejegyzésben számolok be. Mindenkinek örömteli kertészkedést!