Virágpompa egy szezonra 4.

Parkok ágyásaiban gyakran találkozhatunk a paprikavirággal (Salvia splendens). Bevallom, nekem a tűzpiros virágok mindig túl erőteljesek voltak, sosem tetszettek igazán. Sose jutott eszembe, hogy kertbe ültessek belőle.

Paprikavirág hagyományos pirosban (kép az internetről)

Egyszer aztán évekkel ezelőtt láttam egy köztéri kiültetést, amelyben rózsaszín virágú paprikavirágok voltak. Azonnal megragadta a tekintetemet, és nagyon megtetszett. Kerestem is palántáját, de nem akadtam rá akkoriban. Aztán egyre több helyen találkoztam színváltozataival, mígnem tavaly előnevelt palántákat tudtam venni sötétlilában.

A paprikavirág színváltozatai ma még nem igazán ismertek (kép az internetről)

Ilyen sötétlila paprikavirágot ültettem tavaly (kép az internetről)

El is ültettem a frissen ültetett cserjék közötti üres foltokba, fejlődött is egy darabig, de aztán a körülötte levő más növények elnyomták őket, átültetni nyár közepén már nem akartam, és hamarosan a csigák is megtalálták őket, így a próbálkozásom nem volt igazán sikeres. Nem adom fel, ha idén nem is, jövőre talán újra ültetek. Napos helyet, tápdús talajt, jó vízellátást szeret, és sok virággal hálálja meg, ha az elnyíltakat rendszeresen leszedegetjük. Palánta korától a fagyokig hozza hosszan kinyúló, érdekes alakú virágfüzéreit.

Viszonylag ritkán találkozunk a háromszínű szulákkal (Covolvulus tricolor). Könnyen szaporítható az áprilisban helybe vetett magokból, és egy viszonylag alacsony, bokrosan elágazó növény fejlődik belőle. Napos helyen gazdagon hozza szép, valóban három színű virágtölcséreit, amelyek csak egy napig tartanak, de naponta újak nyílnak.

A háromszínű szulák színváltozatai (kép az internetről)

A háromszínű szulákkal szép kék virágokkal gazdagíthatjuk a kertet (kép az internetről)

Az én tapasztalatom szerint viszonylag rövid a virágzási ideje, néhány hétig tart a nyár első felében, de mindenképpen érdemes kipróbálni, mert gondozási igénye minimális, és fehér-rózsaszín-kék-lila virágaival szép díszt ad.

Ha már virágtölcsérnél tartunk, akkor nem feledkezhetünk meg a petúnia szép nagy virágairól, amelyek mindenki előtt ismertek, hiszen falusi kertekben szinte mindenhol megtaláljuk. Az ablakládáknak is gyakori vendége, és csüngő változatai a kertészetekben igen csábítóak.

A petúnia színválasztéka hatalmas, minden stílushoz és hangulathoz találunk megfelelőt (kép az internetről)

Azonban az egyik legigényesebb növény, ha dús és sok virágot akarunk és formás növényeket, akkor elengedhetetlen a rendszeres tápoldatozás, és az elnyílt virágok eltávolítása. A hajtásvégek gyakori visszacsípésével bokrosabb növésre, gazdag elágazódásra serkenthetjük. Buja fejlődéséhez sok tápanyagot igényel, érdemes vasban gazdag tápoldatot adni neki, hogy a hajtások sárgulását, fakulását megakadályozzuk. A színek és fajták sokfélesége lenyűgöző, és csaknem minden évben elcsábulok én is.

Az apró virágú petúniánál nem kell bajlódni az elnyílt virágok leszedésével (kép az internetről)

Petúnia újdonság: csaknem fekete alapon sárga csíkozás (kép az internetről)

Ha kertbe akarjuk ültetni, akkor a bokros növésű, közepes virágméretű fajtákat ajánlom. Virágbőségük ellensúlyozza a kisebb méretet, és az időjárásnak jobban ellenállnak, mint a nagy virágú hibridek. A szabadföldi kiültetéssel szemben van egy nagy aggályom: tapasztalataim szerint nagyon szeretik a csigák, így én inkább lemondtam róla. Legalábbis addig, amíg egyszer újra el nem csábulok…

A mindignyíló begóniát  (Begonia semperflorens) szerencsére nem szeretik a csigák. Ennek  ellenére viszonylag ritkán találkozunk vele a kertekben, pedig a parkok kiültetéseinek gyakori eleme. Színskálája viszonylag korlátozott, fehér, rózsaszín vagy piros, esetleg színátmenetes.

A begónia színválasztéka nem túl nagy, viszont egyike a leghálásabb virágoknak (kép az internetről)

A mindignyíló begónia kiváló választás cserepekbe, ládába is (kép az internetről)

A kerekded, vaskos levelek színe hozhat még egy kis változatosságot, mert vannak üde zöld, barnás és bordós levelű fajták. Alacsony, bokros növésénél fogva kiválóan alkalmas ablakba, erkélyládába, ágyásba szegélynek vagy akár nagyobb felületekre is. Jó talajt kíván, és rendszeres, mérsékelt vízellátást, bár begyökeresedés után már kevesebb vízzel is beéri. Óriási előnye, hogy nem kell tisztogatni, és nem sértődik meg, ha időnként elfeledkezünk a tápoldatozásról. Palánta korától a fagyokig virágzik, de ősszel a lakásba menekítve akár egész télen virágozhat. Nekem évekig volt egy ládában három tő rózsaszín begóniám, ami a nyarat a teraszon töltötte, ősszel kissé visszavágtam, és az ablakban egész télen nyílt a gyerekszobában. Tavasszal ismét visszavágtam, és ment a teraszra. Ráadásul nem is ültettem át minden évben. Még egy nagy előnye, hogy félárnyékban is szépen virágzik, elég neki, ha délelőtt vagy délután kap napot.

A pistike a félárnyékos helyeken is fáradhatatlanul nyitja csodálatos virágait (kép az internetről)

A teltvirágú nebáncsvirág virágai olyanok, mintha miniatűr rózsák lennének (kép az internetről)

A félárnyékos, kissé árnyékos helyek verhetetlen virága a nebáncsvirág, vagy közismert nevén pistike (Impatiens). Alacsony bokrot képező növény, törékeny, szinte pozsgás szárakkal, amelyek nagyon könnyen meggyökeresednek egy pohár vízben. Színskálája gazdag, a  fehér, rózsaszín, piros, lazac, bordó számtalan árnyalatát megtaláljuk. Virágai csodásan selymes csillogásúak. Vízigényes növény, de nem túl nagy a tápanyag igénye, időnkénti tápoldatozás mellett gazdagon virágzik. Tisztogatni nem kell, az öntözésen kívül gondozási igénye minimális. Nekem az előző kertünkben a teraszon, ahol csak délelőtt kapott napot, nagy függőkosarakban voltak pistikéim, csodálatosan szépek voltak!

Virágszőnyeg árnyékos helyre nebáncsvirágból (kép az internetről)

Kertbe ültetve kerüljük a nagyon meleg, száraz helyet, inkább félárnyékba, világos árnyékba, nedvesebb helyre tegyük. Néhány órányi reggeli vagy délutáni napfényt elvisel. Északi, keleti fekvésű teraszra, ablakba kiváló választás. Bársonyos, nagy virágai szinte elborítják a növényt, fáradhatatlanul nyílnak a hidegebb őszi idők beköszöntéig.

A rózsás meténg (Cataranthus) virágai első ránézésre hasonlítanak a pistikéére, ám a növény igényei teljesen eltérőek. A napos, meleg, szárazabb helyek csodás virága, amely nagyon érzékeny a pangó vízre. Mindenképpen óvatosan kell öntözni, még a kertbe kiültetve is kerülni kell a túl sok vizet.

A rózsás meténg első ránézésre hasonlít a pistikére (kép az internetről)

A szépen bokrosodó növény alacsony termete miatt alkalmas szegélynek, kisebb foltokba. Palántáit viszonylag későn árulják, május második felétől, és még a nyár folyamán is kapható. Nem is kell elkapkodni a kiültetését, mert érzékeny a hidegre. Napos, meleg helyen gazdagon virágzik, csak az őszi hidegebb éjszakák vetnek véget pompájának. Gondozási igénye minimális. A fehér és rózsaszín számos árnyalatában kapható, nagyon szép és hálás virág.

Rózsás meténg sokféle színárnyalatban; némelyik virág közepe eltérő színű "szemmel" rendelkezik (kép az internetről)

A rózsás meténg alkalmas nagyobb felületek szőnyegszerű beültetésére (kép az internetről)

Az első részben ígértem, hogy összeállítok egy toplistát, az általam legkedveltebb, leginkább bevált növényekből, amelyek hosszan virágoznak és kevés gondozást kívánnak.  Ezeket szívből ajánlom mindenkinek kipróbálásra. Természetesen ez egy szubjektív lista, és nem is örök érvényű, hiszen be kell vallanom, hogy a választás egyáltalán nem volt könnyű. Lehet, hogy jövőre más virágokat tennék a listába…

illatos ternye: kiváló szegélynek, ládába, sziklakertbe; fagyokig nyílik, minimális gondozással

pistike: árnyékos helyekre a legjobb, vízigényes, gazdagon nyílik hónapokon át

hamvas zsálya: csodás kék virágfürtök, fagyokig nyílik, minimális gondozási igény

kleome: különleges virágok, őszig nyílik, minimális gondozási igény

csodatölcsér: illatos virágok, helybe vethető, minimális gondozás, őszig nyílik

őszirózsa: késő nyáron és ősszel nyílik, vágott virágnak is alkalmas, könnyen vethető és palántálható

törpe dália: magról vagy gumóról szaporítható, őszig nyílik, vízigényes, elnyílt virágokat le kell szedni

porcsinrózsa: napos, száraz helyre, túlöntözést kerülni, minimális gondozás

begónia: félárnyékba, ágyásba, ládába, minimális gondozás, fagyokig nyílik, átteleltethető

rézvirág: könnyen vethető szabad földbe, egész nyáron nyílik, gazdag árnyalatok, vázába is jó, vízigényes, elnyílt virágokat le kell vágni

rózsás meténg: napos, száraz helyre, egész nyáron nyílik, túlöntözést kerülni kell

Az egynyáriakat és évelőket vegyesen ültetve szín-, és formagazdag ágyásokat hozhatunk létre (kép az internetről)

Az egynyári virágokat ismertető sorozatban olyan növényeket mutattam be, amelyekkel jómagam is próbálkoztam már, illetve rendszeresen ültetem. Természetesen nagyon sok egynyári virág létezik még ezeken kívül is, ezért ez a lista nyilvánvalóan nem teljes. Remélem azért, hogy mindenki talált benne neki tetszőt, és talán sikerült kedvet csinálnom néhány új fajta kipróbálásához, netán hozzájárulnom a sikerhez a tapasztalataim közreadásával. Új növényeket kipróbálni mindig izgalmas, vesztenivalónk pedig igazán nincs sok. Sikeres kísérletezést!

Citromszelet

Lassan közeledik a Húsvét, és az ünnephez méltó süteményekről is időben kell gondoskodni. Most egy olyan sütit ajánlok, amit pár nappal hamarabb is meg lehet sütni, könnyű elkészíteni, és amellett, hogy finom, még dekoratív is. A baracklekvár és a citrom savanykás-édes íze nagyszerűen olvad össze ebben az üde, könnyű sütiben, amely nem tartozik a megterhelő falatok közé sem. A lakodalomra annak idején ezt a sütit is megsütöttük, jó szívvel ajánlom az elkészítését!

Hozzávalók egy nagy gáztepsihez:

50dkg liszt
25 dkg margarin
15 dkg porcukor
1 tasak sütőpor
1 tasak vanilincukor (elmaradhat)
1 citrom reszelt héja és leve
1 egész tojás + 1 sárgája
1-2 evőkanál tejföl
1 nagyobb üveg baracklekvár (kb 50dkg)
A tetejére :
1 tojásfehérje
15 dkg porcukor
2 kávéskanál ecet (vagy fele citromlé, fele ecet)

A tésztához összekeverjük a száraz hozzávalókat, majd elmorzsoljuk a margarinnal. Ezután hozzáadjuk a tojást és a sárgáját, a citromlét, és 1-2 evőkanál tejföllel puha tésztává gyúrjuk. Három cipóba osztjuk, majd egyenként kinyújtjuk. Az első lapot tepsibe téve megkenjük a lekvárral, majd rátesszük a második lapot. Ezt is megkenjük a lekvárral és befedjük a harmadik tésztalappal. Tetejét villával megszurkáljuk, és előmelegített sütőben 170 fokon kb 45-50 perc alatt megsütjük.

A sütési idő vége felé a tojásfehérjét kikavarjuk a porcukorral és az ecettel, és a kisült tészta tetejére öntjük még azon melegében. Széles pengéjű késsel eloszlatjuk a mázat, és amíg még folyós, addig eligazgatjuk, hogy nagyjából egyenletes legyen. Mire a sütemény kihűl, a máz is megszárad rajta. Hosszúkás szeletekre vágva tálaljuk.

Sajtos-zabos kréker tonhalkrémmel

Az utóbbi két hónapban nem nagyon élveztem semmilyen gasztroprogramot (másmilyet sem igazán), így sajnos ennek a receptnek a közreadását is egyre csak halogattam. Ahogy elkezdett "visszatérni" belém az élet (duplán :) ), kaptam újra kedvet a főzéshez, menüíráshoz, evéshez és blogoláshoz. Maradjunk tehát a hiánypótlásnál, azután hamarosan jövök az aktuális dolgokkal is.  

Sajtos-zabos kréker

Hozzávalók:

7,5 dkg aprószemű zabpehely

15 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésű is)

10 dkg vaj

12 dkg sajt (egy része lehet parmezán, de használjuk bátran azt, ami akad otthon)

1 tojás

4 teáskanál hideg víz

1 mokkáskanál só

zöldfűszerek ízlés szerint

Elkészítés:

1. A sajtot reszeljük le. A lisztet sózzuk meg, morzsoljuk el  a felkockázott vajjal, adjuk hozzá a zabpelyhet, reszelt sajtot, aprított vagy szárított fűszert és keverjük el alaposan. 
2. A tojással és a vízzel gyúrjuk gombóccá, majd lisztezett deszkán nyújtsuk ki. Ha ropogósabban szeretjük, akkor vékonyabbra, ha omlósabban, akkor hagyhatjuk vastagabbra. Derelyevágóval vagy késsel vágjuk fel négyzetekre, háromszögekre, ahogy szimpatikus.
3. 175 fokos sütőben süssük addig, míg a széle kis színt kap. Tálalhatjuk bármilyen mártogatóssal, például tonhalkrémmel...

... aminek az elkészítése borzasztóan egyszerű. 

Tonhalkrém

Végy egy doboz tonhalkonzervet, csepegtesd le a levét, a halhúst törd össze villával. Kevés majonézzel keverd krémesre, ízesítsd pici sóval, borssal, citromlével, cayenne-borssal. Ha gondolod, adhatsz hozzá 1-2 marék csemegekukoricát is, de anélkül is finom lesz! :)

Virágpompa egy szezonra 3.

A következő három virág bemutatása előtt hadd tegyek egy kis kitérőt. Gondolataim visszarepítettek az időben úgy negyed évszázaddal. Akkor találkoztam ugyanis először testközelből igazi falusi kerttel, mégpedig a férjem nagymamájának virágoskertjében.

Falusi kertekben a rózsák, évelők és egynyáriak buja kavalkádja tölti meg az ágyásokat (kép az internetről)

Nagy négyzetes ágyásaiban csodálatosan illatozó rózsák virultak, közöttük, mellettük számtalan más évelő és egynyári virág pompázott, tavasszal a szegélyeket ezernyi tulipán díszítette. És a betonjárda mellett három, számomra akkor még ismeretlen, ezért különlegesnek tűnő virág egyvelege alkotott felejthetetlen szín-, és formakompozíciót a nyár folyamán: viola, verbéna és lángvirág. Bár mindhárom virágot ültettem azóta néhányszor, mégis, csak most ötlött fel bennem, hogy milyen zseniális megoldás volt őket együtt ültetni, hogy az apró virágú verbéna és az egyszerű virágú lángvirág milyen jól mutatott a magasabbra törő fehér viola társaságában. És ez a virágtrió évről évre megújult az elszórt magok által! Nézzük meg őket kicsit közelebbről!

A kerti viola számos szép színben nyílik (kép az internetről)

Bár a kerti violák egy része csak szimpla virágokat hoz, ám azok is finom illatúak (kép az internetről)

A kerti viola (Matthiola incana) egy 40-50 cm-re növő, bokrosodó növény szürkészöld levelekkel, amelynek hosszú virágfürtjei egyszerű vagy telt virágokból állnak. Színük lehet fehér, vagy a rózsaszín legkülönbözőbb árnyalatai. A virágok nemcsak szépek, hanem igen kellemes illatúak is. Csokrokban is mutatós, bár vázában nem tart sokáig. Magjait kora tavasszal lehet vetni, akár előnevelve üveg alatt, akár szabad földben. Nekem különösen emlékezetes  maradt az első próbálkozásom ezzel a virággal. Amikor először költöztünk kertes házba, az első télen már alig vártam, hogy kitavaszodjon. Február elején, amint kissé enyhébb lett az idő, én bizony elvetettem a virágmagokat, aztán pár napra rá jókora hó esett, és visszatért a tél. Csodák csodájára az elvetett magok mind kikeltek, és azóta sem pompáztak olyan szépen a violák a kertben, mint akkor! Ez a virág alkalmas színfoltnak önmagában, más alacsonyabb virágok közé „felkiáltójelnek”, virágágy szélére vagy járda mellé szegélynek. Finom illata miatt pihenőhelyek, teraszok díszítésekor is gondoljunk rá!

A verbéna virágernyői számtalan apró virágból tevődnek össze (kép az internetről)

Verbéna színváltozatok (kép az internetről)

A verbénát (Verbena x hybrida) vasfűnek is nevezik. Alacsony, szétterülő habitusú, bokros növény, amely kis ernyőkben hozza egyszerű virágait olyan sokaságban, hogy a virágok szinte eltakarják a leveleket. Színskálája a hideg színeket öleli fel, a fehértől a rózsaszíneken, lilákon át a pirosig, bordóig. Napos helyen a fagyokig virít, és a begyökeresedés után már kevés öntözéssel is beéri. A tartós virágzáshoz érdemes rendszeresen eltávolítani az elnyílt virágszárakat. Alkalmas szegélynek, sziklakertbe, ládába, vegyes ágyásokba. Én magvetéssel sosem próbálkoztam, inkább palántát vásároltam, és vegyes tapasztalataim voltak. Volt olyan év, amikor csodásan virítottak a növények, másik évben csak sínylődtek, lisztharmat lepte meg őket, vagy a csigák falatoztak belőlük. Tavaly is elcsábultam, az egyik ágyásba ültettem néhány tövet szegélynek, de nem voltam maradéktalanul megelégedve. Idén azt hiszem, kihagyom ezt a növényt, ami egyébként szerintem egyike a legszebb egynyáriaknak.

Egynyári lángvirág; a kisebb bugákban nyíló virágok szinte beborítják a növényt (kép az internetről)

Különleges, csillagvirágú lángvirág (kép az internetről)

Hasonlóan vegyes tapasztalataim voltak az egynyári lángvirággal (Phlox drummondii) is. A szabad földbe vetett magokból egyszer-kétszer csodálatos virágözön lett, máskor alig mutatkozott itt-ott valami virág. Feltételezem, hogy a hiba az eljárásban volt, vagy talán a hangyák hordták el az apró magokat. Mindenesetre, ha sikerül a vetésünk, egy tündöklő színekben játszó, csodás szegélynövénynek örülhetünk. Kevés olyan virág van, amelynek ennyire szép selymes szirmai és világító színei lennének, mint a lángvirágnak.

Tavaly egy tasak magból mindössze egy tő lángvirágom lett

Alacsony termetű, jól bokrosodó növény, amely a napos, félárnyékos helyeket, és a jó vízellátást szereti, meleg nyarakon feltétlenül öntözni kell. Palántálni lehet, de egyszerűbb helybe vetni tavasszal. A nyár első felében a legszebb, de őszig hoz újabb virágokat. Ha a virágzás lendülete alábbhagy, vágjuk kissé vissza, rövid idő múlva újra hozza a virágokat. Nyár vége felé szedhetjük bőségesen termelődő magjait is, hogy a következő évre gondoskodjunk utánpótlásról. Színskálája a fehértől a rózsaszíneken át a bordóig terjed.

Szintén régi, falusi kertekből is ismert virág a tátika, vagy oroszlánszáj (Antirrhinum). Méretben változatos, egészen törpe, és termetes fajtái is vannak, magassága 20 cm-től 60-70 cm-ig terjedhet.

Magas tátika a férjem szüleinek kertjében

A kerítés melletti ágyásba tavaly alacsony tátikát ültettem; néhány tő átvészelte a telet

Több hullámban hozza hosszú fürtökben különleges alakú virágait. A virágzási kedv fokozható az elnyílt virágok rendszeres eltávolításával. Színskálája pazar, a kék és lila kivételével minden színt és árnyalatot felölel. Magasságától függően felhasználható főnövényként vagy szegélybe egyaránt. Májusban rendszerint kaphatók a palántái, és ha jól érzi magát, magjait elszórva magától is szaporodhat a kertben. Palántát nem könnyű nevelni, mert nagyon érzékeny a túlzott locsolásra. Egyes példányai még a telet is átvészelhetik, így újra virágozhatnak, ezért nem érdemes ősszel kiszedni a növényeket, adhatunk nekik egy esélyt. Nálam két-három tő kibírta a hótakaró alatt, most szépen hajtanak. Napos, kissé száraz helyre mindenképpen ajánlható hálás virág.

Alacsony párnát képző, a napos, száraz helyek csodás virága a selymes szirmokkal büszkélkedő porcsinrózsa (Portulaca), amelyet pozsgás, hengeres levélkéi után kukacvirágnak is neveznek. Kiváló az egész nap tűző napnak kitett helyekre, annál is inkább, mert csak napsütésben nyitja ki virágait. A növény méretéhez képest nagy, 4-5 cm-es virágai lehetnek egyszerűek vagy teltek, és a fehér, sárga, narancs, rózsaszín és piros számos világítóan élénk árnyalatában nyílnak.

A porcsinrózsa egyszerű virágokkal is nagyon szép (kép az internetről)

Teltvirágú porcsinrózsa; a tavaly a sziklakertbe ültetett palánta négy színt tartalmazott egy áráért; remélem elszórta a magjait!

Apró, mákszerű magjait elszórva magát is megújítja, így nem okoz gondot a szaporítása. Tavaszonként palántáit is árulják, és gyakori, hogy egy cserépben több példányt is kaphatunk, akár több színben. Kiválóan bírja a szárazságot, sőt egyetlen ellensége a túlöntözés. Igénytelen növény, amely a legszárazabb helyekre is színt vihet hónapokon át. Különösen alkalmas sziklakertbe, kőfalak tetejére, de ágyás szegélyébe, napos kerítés tövébe, járda mellé is ültethető. Erkélyládában is megállja a helyét, csak vigyázzunk az öntözéssel, és ne nagyon tápoldatozzuk!

A búzavirág bonyolult virága önmagában egy műalkotás (kép az internetről)

Búzavirág szép színváltozata (kép az internetről)

A búzavirág nagyobb tömegben mutat igazán (kép az internetről)

Hogy erre a bejegyzésre is jusson kék virág, szóljunk még a búzavirágról (Centaurea) is. A régóta ismert szántóföldi gyomnövény mára elismert kerti virággá vált, amelynek a kéken kívül rózsaszín és fehér változatai is vannak. Magassága 50-60 cm, lazán elágazó habitusa miatt nagyobb tömegben ültetve mutat jól. Nagyon illik természethű kertekbe, virágos rétre.

Tátika, bársonyvirág, búzavirág és más virágok vidám egyvelege dobja fel az évelők közötti üres helyeket (kép az internetről)

Virágzási ideje mindössze néhány hét nyár elején, de szakaszosan vetve hosszabban élvezhetjük üdítő látványát. Helybe vetése nem okozhat gondot, hiszen a természetben is elveti magát. Tápdús talajt, napos helyet szeret. Különleges alakú virágaival izgalmassá teheti ágyásainkat.

Befejezése következik

Pehelykönnyű túrós pite

Nagyon szeretjük a túrós süteményeket. Elég sokféle van a repertoárban, de közülük is kiemelkedik ez a süti. Elég egyszerű elkészíteni, elég kiadós, és amellett, hogy nagyon finom, még nagyon mutatós is.

Egy igazi könnyű, üde sütemény minden évszakra!  Ráadásul meglepően kevés cukor kell bele, például a tésztájában egyáltalán nincs cukor! 

Lássuk, hogyan készül!

Elöljáróban annyit, hogy a receptben megadott mennyiségeket nem kell patikamérlegen mérni, így a tölteléket eleve kezdhetjük kicsit nagyobb mennyiséggel, hiszen úgyis meg kell kóstolni készítés közben, aztán az edényt sem kell szárazra kaparni, mert mindig van jelentkező, aki kinyalja a tálat...

Hozzávalók egy nagy gáztepsire való süteményhez:
A tésztához: 15 dkg puha vaj vagy margarin
                     4 tojás sárgája
                     1,5 dkg élesztő
                     kb 1 dl tej
                     35 dkg liszt (meg még egy kevés, amennyit felvesz)

A töltelékhez: 75 dkg túró (vagy két zacskó, ami együtt 90 dkg mostanában)
                        25 dkg cukor
                        1 csomag vaníliás cukor
                        1 citrom reszelt héja
                        10 dkg mazsola
                        1 evőkanál liszt
                        4 tojás habja

A tetejére : porcukor

Elkészítése:

A tésztához az élesztőt a langyos tejben csipetnyi cukorral felfuttatjuk. A puha vajat összekeverjük a tojássárgákkal, nem kell habosra, csak nagyjából homogénre. (Fakanál helyett villával egyszerűbb dolgozni). Ezután hozzáadjuk az élesztőt, és a liszttel puha tésztává gyúrjuk.  Ha nagyon ragadósnak találnánk, akkor dolgozzunk hozzá még egy kis lisztet. Ezután a tészta felét nyújtsuk ki és béleljünk ki vele egy nagyobb tepsit.

A töltelékhez keverjük össze az áttört túrót a cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal és a liszttel, majd adjuk hozzá a mazsolát, végül forgassuk bele a keményre vert tojáshabot.

A tésztára simítjuk a tölteléket, és befedjük a másik tésztalappal. A széleit jól nyomkodjuk meg, a tetejét villával szúrkáljuk meg kissé, és pihentessük egy órát.

A tepsit forró  (200 fok) sütőbe toljuk, majd kissé mérsékeltebb tűzön (175 fok) kb. 40 perc alatt szép aranybarnára sütjük a süteményt. A sütőből kivéve még azon forrón megszórjuk porcukorral, és így hagyjuk kihűlni, lefedetlenül.

(Közben folyamatosan hessegessük el a prédára lesőket akik mindig azt kérdezik, hogy mikor lehet felvágni a sütit, csak legalább a szélét!) Végül kockára vágva kínáljuk, és örülünk, ha marad belőle délutánra...