Bár kicsit megkésve, de még talán nem túl későn mutatom az ajtókopogtatókat és asztali díszeket, amiket még a múltkor csináltunk együtt a húgommal és az unokanővéremmel. Készült három ajtódísz, három különböző stílusban.
A húgom egy vessző alapra tett szalagakasztót, majd ráragasztott néhány nyírfacsillagot és gömböt. Semmi fakszni, mégis nagyon mutatós darab lett.
Az unokatesóm kopogtatója igazán ünnepi, közel áll a szívemhez. Szintén vesszőkoszorú alapra dolgozott natúr termésekkel, régi könyvlapokból tekert tölcsérekkel díszítette fel. Végül egy kis hóspray-vel adott neki ragyogást. Nézzétek a képeket, magukért beszélnek!
Hát igen, látszik, hogy egy profi keze munkája. Nem engedi, hogy bemutassam, de tudnotok kell róla, hogy annak idején megnyerte a virágkötő tanoncok országos szakmai versenyét, mostanában pedig már az ő diákjai halmoznak sikert sikerre a szakmai megmérettetéseken. Az esküvőnkre is ő készítette a dekorációkat, majd egyszer azokról is hozok egy posztot. :)
Az én ajtódíszem kötözött fenyő alapra készült, natúr terméseket, furnér díszeket és néhány üveggömböt ragasztottam az alapra.
Került még rá egy kis csipke is (anélkül nem élet az élet, akarom mondani nem ajtódísz az ajtódísz...) és erre a nagyon klassz szürke kockás gyöngyös szalgra néhány csengettyű fityegőnek. Ezt a szalagot az Aldiban vadásztam le, imádom! :)
A húgom elkészítette élete első grincsfáját is. Erről sajnos nincsenek fázisfotóim, de azt tudom, hogy a kaspó méretének megfelelő nedves oázisba tujaágakat tűzdelt, középre a leghosszabbat, ezeket összekötötte, meghajlította, majd feldíszítette. Nézzétek, milyen jópofa lett!
Végül mutatom a kedvencemet, a Mester asztalidíszét. Mutatom!
És a finom részletek...
Igazán kellemes nap volt, sokfélét alkottunk, remélem, hogy a kedves Olvasók is találtak maguknak köztük csemegét. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése