Már a második gyertyát is meggyújtottuk, de még meg sem mutattam az idei adventi koszorúnkat. Ami, a tavalyihoz és az azelőttihez hasonlóan megint nem koszorú, de mit tegyek, imádom! Az ötletet még valamikor tavaly a Pinteresten láttam, már csak tálat kellett szerezni hozzá. Még idejében, októberben elkezdtem nézelődni a vaterán és a galeria savarián, hátha rábukkanok egy szép formás darabra. A célnak olyan is megfelelt volna, ami kissé ütött-kopott, az sem lett volna baj, ha a teteje nincs meg. Nem nagyon láttam kedvemre valót, ami egy kicsit is tetszett, olyan drága volt, hogy annyi pénzt már sajnáltam volna egy hibás darabra kiadni. Már-már kezdtem lemondani a levesestál-dekorációról, de végül aztán kedvezett a szerencse. Nagyon kedvező áron két(!) egyforma, újszerű állapotban lévő, gyönyörű Bavaria tálat tudtam vásárolni.
Idejében el is készült a dísz, idén is virágkötész unokatestvérem útmutatása mellett. Biztosan elfogult vagyok, de nekem nagyon tetszik. Szeretem, hogy természetes, de azért egy kicsit csillog is, és szépen érvényesül a porcelán finom dombormintája.
Az elkészítése egyszerű. A tálat celofánnal béleltük ki, a túllógó széleket szépen levágtuk. A tál méretének megfelelő nagyságú nedves oázist vízbe áztattunk, majd a tálba helyezve, beleállítottuk a gyertyákat (a gyertyák dróttal történő tűzéséhez itt találtok egy kis segítséget), majd a maradék helyeken fenyőágacskákkal tűzdeltük tele. Végül néhány terméssel, üveggömbbel és az elmaradhatatlan gombácskákkal tettem fel az i-re a pontot. Hasonló technikával egyszerű gyertyás asztali dísz is készülhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése